Egyiptom egykori uralkodónője állítólag gyönyörű volt.
VII. Kleopátra Philopatór – i.e. 69 – i.e. 30. – Egyiptom legendás szépségű királynőjeként ismeretes, aki i.e. 51-től haláláig uralkodott a birodalom élén. Nemcsak megjelenésében volt különleges: az első olyan uralkodó volt, aki népe nyelvét is folyékonyan beszélte.
Cassius Dio római történetíró a kimagasló szépség hölgyeként írt róla, és Kleopátrát a mai napig mindenki gyönyörű nőként képzeli el. Még Hollywoodban is Elizabeth Taylor kapta meg szerepét, amikor 1963-ban a Kleopátra című filmet forgatták.
Pedig valójában semmi biztos nincs, amire igazán alapozhatnánk – sírjának, így maradványainak helye talány. Csak freskók, szobrok vagy képmásával díszített egyiptomi és alexandriai pénzérmék őrizték meg Kleopátra vonásait. Az archeológusok ez utóbbiakat megvizsgálva megpróbálták rekonstruálni az egyiptomi uralkodónő arcát.
Mivel az érmék verői és a szobrászok is valamilyen kapott leírás alapján dolgozhattak, megfigyelték, mi a közös ezekben az ábrázolásokban. Arra jutottak, a hosszú, görbe vonalú orr, a hegyes áll, a csapott homlok, a vékony ajkak és a mélyen ülő szemek visszatérő vonások, így ezekre alapozva elkészítették Kleopátra arcmását.
Az, hogy ezek az ábrázolások ne tükrözhetnék reálisan, hogy nézett ki, fel sem merült a szakemberekben, hiszen egyfelől semmi ok nem lett volna őt csúnyábbnak ábrázolni – valószínű, főbenjáró bűn lett volna -, mint amilyen volt, másfelől korában Egyiptomban ezeket a jellemzőket kifejezetten szépnek vélhették, így tehát véka alá rejteni sem lett volna értelme valós vonásait. Nem számít, hogy mai szemmel nézve Kleopátra nem a babaszépséget képviselte.
Íme, Kleopátra
A rendelkezésre álló információk alapján a szakemberek számítógépes program segítségével elkészítették Kleopátra arcának élethű rekonstrukcióját, jellemző hajviseletével. Az eredmény egy kedves vonásokkal rendelkező, bájos nő képe. Marcus Antonius-t nem csoda, hogy megragadta az uralkodónő kisugárzása.
Kleopátra szobra alapján egy másik számítógépes rekonstrukció is készült. A készítés folyamatát rögzítő érdekes time-lapse – gyorsított – videó lent megtekinthető. Apró fűszere, hogy a kész rekonstrukciót összevetik a képzeletünkben élő, mai szépségideálhoz közelebb álló, elképzelt Kleopátrával. Bizony, van különbség. De vajon a két hitelesebb rekonstrukció közül melyik lehet közelebb a valósághoz? Ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.
