A kutatási adatok kimutatták, hogy körülbelül 6-szor drágább nőnek lenni, mint férfinak. A gyermekruhák árai, a felnőttkori ruházat, a higiéniai termékek, a lakáshitel, de még a gépkocsi-vásárlás költségei is magasabb a nőknek, mint a férfiak számára kínált hasonló termékek és szolgáltatások esetében. Cikkünkben most megpróbáltunk a végére járni a jelenségnek, és kideríteni, hogy miért kell többet fizetniük a nőknek ugyanazokért a termékekért és szolgáltatásokért.
1
A „rózsaszín adó” kifejezést a női és férfi termékek árai között lévő árkülönbségre használjuk. Például: ha van egy gyártó, aki hasonló tulajdonságokkal bíró női és férfi sampont készít, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a női sampon ára végül jelentősen magasabb lesz, mint a férfi változaté.
A New York-i Fogyasztóvédelmi Szakértők egy piackutatást végeztek, melynek keretén belül megállapították, hogy a „rózsaszín adó” okozta árkülönbség már gyermekkorban megfigyelhető. Egy termék rózsaszín változata (például biciklis bukósisak) már önmagában is kétszeres-háromszoros árat is jelenthet a boltok polcain, noha a színüket leszámítva semmi másban sem különböznek a fiú gyermekeknek készített termékektől. Ugyanez figyelhető meg a gyermekruhák, cipők és fehérneműk esetében is: a lányok számára készült pólók, nadrágok és egyéb kiegészítők ára átlagosan 3-13%-kal magasabb, mint a fiúké.
2
Jelentősen drágábbak még továbbá:
Lakáshitel – egy tanulmány szerint a nők átlagosan 0,4%-kal több kamatot fizetnek ugyanarra a hitelre, mint a férfiak. Ez a 20-30 éves futamidő alatt látványos különbség.
Áruhitel – egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a bankok minden termékre magasabb kamatlábat kínálnak a nőknek, holott kevésbé valószínű, hogy csődbe mennek, mint a férfiak.
Ruházat – a fehérneműk átlagosan 29%-kal, az ingek 13-15%-kal, a farmernadrágok 10%-kal, a pulóverek 6%-kal, a zoknik pedig 3%-kal kerülnek többe egy nőnek, mint egy férfinak.
3
Autóvásárlás – ugyan ez nem minden országra jellemző, de az amerikai autókereskedők például a férfiak számára kedvezőbb ajánlatot kínálnak, mint a nőknek.
Vegytisztítás – egy női póló tisztítása csaknem kétszer többe kerül, mint egy férfié.
Higiéniai termékek – a samponok átlagosan 48%-kal, a dezodorok 3%-kal, a tusfürdők 6%-kal és a borotvák 4%-kal kerülnek többe a nőknek.
4
Importadók – nem minden ország ezzel kapcsolatos statisztikáit könnyű megtalálni az interneten, de az Egyesült Államokban például a ruházati cikkek import adója a női termékek esetében átlagosan 15,1%, még a férfi termékek esetében 11,9%.
Hozzáadottérték-adó – vannak országok, ahol a méltányosság jegyében a nők számára elengedhetetlen higiéniai termékek – mint például a betétek és tamponok – áfamentességet élveznek. Nem mindenhol persze, az egész világon Magyarországon a legdrágább ezeknek a termékeknek az áfája (27%), minket pedig Svédország, Dánia és Norvégia követ, ahol 25% áfát kell fizetni rájuk.
5
Időarányosság és anyagminőség – a női ruházati cikkek vegytisztítása általában költségesebb, mint a férfi termékeké, ezért pedig a hozzájuk felhasznált alapanyagok kényessége a felelős. A női hajvágás is jelentősen drágább, ami főként az időigényességnek és frizurák bonyolultságának köszönhető.
Marketing – marketing szempontból a gyártók különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtalálják azokat a termékeket, amikért a bizonyos fogyasztói szegmensek akár nagyobb árat is képesek fizetni. A női termékek közt számtalan ilyen található, de talán a kozmetikumok esetében a legészrevehetőbb ennek a hatása.
6
A nők egyik alapvető vágya, hogy szépek legyenek – Dirk Schulz, a Kölni Egyetem egyik igazgatója szerint a férfiak számára nem prioritás, hogy szépek legyenek, így a gyártók csalogatóan alacsony árakkal próbálják rávenni őket a fogyasztásra. A nők esetében más a helyzet, nekik nagyon is alapvető vágyuk, hogy szépek legyenek, ezért hajlandóak nagyobb pénzeket áldozni erre, a gyártók pedig rendre ki is használják ezt a jelenséget.
A döntéshozás pszichológiája – a tudósok szerint a nők döntéshozatala más, mint a férfiaké. A férfiakkal ellentétben, a nők számára a vásárlás egyfajta „kikapcsolódás”, így lelki, érzelmi és szimbolikus szereppel társítják. Ezért a gyártók szemében az „ideális” vásárlók mindig a nők.
7
Ki és hogyan küzd az indokolatlan felárral
Egyesült államok: törvényjavaslatot vezettek be a „rózsaszín adó” eltörlésére, melynek célja, hogy a vállalatok ne állapíthassanak meg eltérő árakat a hasonló női és férfi termékek-szolgáltatások esetében.
A Burger King egy kísérletet végzett: egyenlő mennyiségű ételt különböző árakon próbált meg értékesíteni a nők és a férfiak számára. A rózsaszín dobozban kínált ételek kétszer annyiba kerültek, mint a férfiak számára kínált változatuk – ami nagy felháborodást váltott ki a pénztárnál a női vásárlókból. Természetesen végül a nőknek sem kellett felárat fizetni a hasonló mennyiségű ételért, a cég csak próbálta felhívni rá a figyelmet, hogy milyen érdekes az, hogy náluk azonnal felháborodtak a vásárlók, de azért egy nő sem emeli fel a hangját, hogy a rózsaszín borotvák ára jelentősen magasabb, mint az alap – általában kék színű – változatoké.
Malajzia: 2018-ban eltörölték a tamponok és betétek áfáját, bár az országban ez korábban is csak 5-10% volt.
Kanada: a hatóságok 2015-ben ugyancsak eltörölték a tamponok és betétek adóját.
Franciaország: a 2015-ös tiltakozások hatására a kormány 20%-król 5,5%-ra csökkentette a női higiéniai termékek adóját.
