Kanadában a McMaster Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan húst, amelynek természetesebb íze és állaga van, mint a hagyományos állati húsnak.
Ravi Selvaganapathy és Alireza Shahin-Shamsabadi egyetemi kutatók a húspótlás elkészítésének új módját találták ki laboratóriumi körülmények között, méghozzá az izom és zsírsejtek vékony rétegbe történő egymásra rakásával.
Ezt a technikát az emberi transzplantációk szövetének növesztésére használt módszereknél alkalmazzák. Ezeknek az élő sejteknek a rétegeit, amelyek papírvékonyságúak, először tenyészettel növesztik, majd egymásra rakják/összehajtják őket, s az egyes rétegek így kötődnek egymáshoz. Ezekkel a rétegekkel bármekkora vastagságot elérhetnek és – ami a lefontosabb – „ízlés szerint tudják alakítani a hús és a zsír arányát”.
– Húsrétegeket készítünk, a fogyasztók pedig tetszés szerinti zsírtartalommal vásárolhatják meg a húst, akárcsak a tej esetében” – mondta Selvaganapathy.
Ahogy a kutatók leírták, bizonyítás céljából először egérsejtekből készítették el a húst, amit nem fogyasztottak el. Később azonban megismételték a kutatást nyúlsejtekből is, amit viszont meg is kóstoltak.
„Olyan érzés volt megenni, mint a húst” – mondja Selvaganapathy.
„A technológia valószínűleg ugyanúgy működik marhahússal, sertéshússal vagy csirkehússal is, a modell ráadásul kedvezhet a nagyüzemi termelésnek is” – tette hozzá.
A kutatókat a húsellátási válság inspirálta, ameiben a kereslet világszerte növekszik, miközben a jelenlegi húsfogyasztás megterheli a föld- és vízkészleteket, továbbá nagymértékben növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét.
„Az életképes hús előállítása az állatok felnevelése, ellátása és leölése nélkül sokkal fenntarthatóbb, egészségügyi szempontból pedig sokkal kevésbé pazarló lenne” – mondták a kutatók.
A McMaster kutatói úgy gondolták, hogy az általuk előállított húsnak van a legnagyobb esélye arra, hogy olyan élelmiszeripari termékek szülessenek, amelyeket a fogyasztók is megengedhetnek maguknak, sőt egyben el is fogadják és élvezik is azt – írta az origo.
forrás: blikk.hu