Jövő év elejétől új adóteher jelenhet meg Magyarországon: a kormány bevezetné az exit taxot, amely a külföldre költöző magánszemélyek egyes befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget is érintené.
A vagyonadóról szóló törvénytervezet október eleji bemutatásakor már felmerült az exit tax, vagyis a kilépési adó magyarországi bevezetése. Kedd este megjelentek a részletes szabályok is, egy időben a vagyonadóról szóló törvényjavaslat parlamenti benyújtásával – szúrta ki a Portfolio.
A kormány a 110 oldalas, egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatba illesztette be az új szabályozást. Az indoklás szerint a cél a magyar adóztatási jogot csökkentő, adópolitikai szempontból nem kívánatos külföldi vagyonkivonások visszaszorítása. Ennek érdekében több uniós tagállam gyakorlatát követve megadóztatnák az adóügyi illetőség megváltozásából származó jövedelmeket.
Kikre vonatkozna az új adó?
A törvényjavaslat alapján az exit tax a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyek egyes befektetésein felhalmozott, még nem realizált nyereséget terhelné 15 százalékos személyi jövedelemadóval. Ez az szja általános kulcsának felel meg, és azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett akkor is adófizetési kötelezettség keletkezhetne, ha az érintett még nem adta el a befektetéseit.
A szabályozás három feltétel együttes teljesülése esetén lépne életbe. Az érintettnek az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább ötben magyar adóügyi illetőségűnek kellett lennie. Emellett az érintett eszközök együttes piaci értékének meg kell haladnia az 500 millió forintot, vagy az illetőnek legalább 20 százalékos, legalább 250 millió forint piaci értékű társasági részesedéssel kell rendelkeznie. További feltétel, hogy az illetőségváltás miatt Magyarország adóztatási joga az adott eszköz későbbi értékesítéséből származó jövedelemre megszűnjön vagy korlátozottá váljon.
Az adó alapját az illetőség megszűnését megelőző napra megállapított szokásos piaci értékből kiindulva határoznák meg. Így a befektetésen felhalmozott, de még nem realizált nyereség után is adózni kellene.
Milyen vagyonelemeket érintene?
A tervezet széles eszközkört sorol fel. Az új szabályozás kiterjedne többek között az értékpapírokra, a társasági részesedésekre, az ezekhez kapcsolódó opciókra és egyes származtatott pozíciókra, a feltételes vételár-követelésekre, valamint a kriptoeszközökre is.
Emellett a tartós befektetési számlákra (TBSZ), a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (NYESZ), továbbá az életbiztosítások – köztük a nyugdíjbiztosítások – maradékjogaira is vonatkozna a szabályozás.
A készpénz, a szokásos bankszámlán tartott pénz és a bankbetét önmagában nem tartozna az érintett eszközök közé. A TBSZ-en és a NYESZ-en belül tartott pénz azonban a konstrukció részeként az új szabályozás hatálya alá kerülhetne.
Az eszközökön elért nyereségeket összeadnák, a veszteségeket viszont nem lehetne szembeállítani a nyereségekkel. Ez azt jelenti, hogy az egyik befektetésen elszenvedett veszteség nem csökkentené a másik eszközön keletkezett nyereség után fizetendő adó alapját.
Mi történne, ha valaki külföldre költözik?
A javaslat különbséget tenne az Európai Unióba vagy az Európai Gazdasági Térségbe költözők és a más célországot választók között.
Az EU- vagy EGT-tagállamba költözők a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítése esetén automatikus, kamatmentes fizetési halasztást kapnának. Az adót jellemzően az érintett eszköz értékesítésekor vagy a vagyon kivonásakor kellene megfizetniük.
Más célországba költözés esetén az adót az adott adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig kellene rendezni.
A tervezet szerint az új szabályozás 2027. január 1-jén lépne hatályba, amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot.
