Magyar Péter miniszterelnök beszédet mondott a Kossuth téren, mely során a frissen avatott tisztekhez, minden jelenlévőhöz és minden magyar emberhez szólt. Az augusztus 20-ai ünnepségek jelentősége mellett több fontos dolgot kiemelt a kormányfő az ország múltja, jelene és jövője kapcsán.
Magyar Péter miniszterelnök beszédének nyitányában hangsúlyozta: „A hazáért. Két egyszerű szó, de egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében. Benne van az esküjük, benne van az egyenruhájuk, benne van minden hajnal, amikor szolgálatba indulnak, minden döntés, amelyet parancsnokként meghoznak, és benne van minden ember, akit rájuk bíznak. Benne van az is, ha egyszer eljön a pillanat, amikor Magyarországnak szüksége van önökre, akkor nem kérdezik meg majd, hogy nehéz-e, nem kérdezik meg, hogy kényelmes-e. Nem azt kérdezik, hogy más megtenné-e helyettük, hanem teszik a dolgukat, mert ezt jelenti szolgálni.”
Ezért is különleges, hogy éppen augusztus 20-án avatunk honvéd tiszteket, mert egy állam akkor valódi állam, ha meg tudja védeni magát és az ott élőket. Az avatott tisztek pedig éppen ezt üzeni egész Magyarországnak és minden magyar embernek, hogy erre ők igenis képesek – jegyezte meg.
A felkészülés a békében történik, a jelentősége a bajban derül ki – hangsúlyozta, majd Magyarország történelmi nehézségeiről beszélt, valamint azokról az elhibázott döntésekről, melyek egy-egy vezetőt jellemezhettek a hosszú évek során. A történelem hibáiból ugyanakkor tanulnunk kell, amit és amennyit csak lehet – tette hozzá.
1848-ban néhány hónap alatt kellett megszervezni a Honvédséget, a korlátozott idő és erőforrások ellenére azonban akadtak, akik vállalták a kihívást. Görgey Artúr példája megmutatta, hogy a katonai vezetés nem a hangerőről vagy az egyenruháról szól, hanem a tudásról, a felkészültségről és a felelősségről. „Egy parancsnoknak akkor is döntenie kell, amikor egyik lehetőség sem tökéletes, kevés az információ, fáradt, vagy tudja, hogy a döntésének komoly következménye lesz,” – fejtette ki Magyar Péter, aki Damjanich János példájára is utalt, rámutatva, hogy a haza szolgálatához nem számít, honnan érkezik valaki.
„Magyar az, aki ezt a hazát sajátjának érzi, hozzátesz, dolgozik érte, és szükség esetén megvédi” – emelte ki Magyar Péter, majd Klapka György történetét idézte: Komárom még kitartott, mikor a szabadságharc már elveszett. Klapka olyan feltételeket harcolt ki, melyek egyszerre védték a civileket és a katonákat. „A mai magyar honvéd egészen más világban szolgál, mint Görgey, Damjanich vagy Klapka idejében. Az informatikai rendszerek, az energiaellátás, a közlekedés és a kommunikáció is célponttá válhat. A modern honvédelem technológiai tudást és gyors reagálást igényel” – tette hozzá.
Majd azokra a katonákra hívta fel a figyelmet, akik már napok óta Pakson dolgoznak, hogy a magyar emberek semmiben ne szenvedjenek hiányt, beleértve az energiát. A ma avatott tisztek is hamarosan csatlakozhatnak hozzájuk, mert a katonai szolgálatnak ez a része. Hogy olykor éjt nappallá téve, nehéz körülmények között kell dolgozzanak. Nem csupán a háború megelőzése és a béke fenntartása a feladata tehát egy-egy katonatisztnek. Annál sokkal nagyobb feladat hárul rájuk.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a haza védelme nem egyetlen feladat. „Amikor baj van, Magyarország számíthat arra, hogy a honvéd ott lesz.” Köszönetet mondott minden katonának, akik a rendkívüli aszály és energiahelyzet során szolgáltak. A világ egyre kiszámíthatatlanabb, a hadviselés gyorsabban fejlődik, mint valaha. „Békében szeretnénk élni, ehhez azonban erős honvédségre van szükség. A Honvédségnek olyan haderőként kell működnie, amelyre a magyar emberek és a szövetségeseink is számíthatnak” – mondta augusztus 20-ai beszédében a kormányfő.
Zárásként köszöntötte a frissen avatott tiszteket és sok sikert kívánt nekik a katonai hivatásukhoz és a katonai szolgálatuk teljesítéséhez. A tisztavatás végén együtt hallgatták meg a Szózatot.
