Belföld, Hírek

„Napi 20 ezret megkeresek, az az alja” – a palackgyűjtésből egyre többen élnek

Van, akinek a napi 3 ezer forint is nehezen jön össze, más viszont akár 30 ezret is hazavihet. Soproni Tamás terézvárosi polgármester a kormányhoz fordult, hogy január 1-ig szüneteltessék a betétdíjas rendszert a VI. kerületben.

 

Vasárnap éjjel, miközben a bulinegyedben még pörög az élet, egy másik, láthatatlan gazdaság is beindul Budapest belvárosában. A járdákra kitolt kukák körül gyűjtők jelennek meg, akik az eldobott, darabonként 50 forintot érő palackokra vadásznak. A „kukanap” valóságos aranybánya számukra, egyetlen éjszaka alatt több tízezer forintot is össze tudnak szedni, de a pénznek ára van: a kerületet reggelre szemét, széttört kukák és egyre gyakrabban injekciós tűk borítják – számolt be róla az RTL Házon Kívül.

A flakonbiznisznek kőkemény szabályai vannak. A gyűjtők ismerik egymást, köszönnek, de a felszín alatt ádáz verseny folyik a legjobb helyekért.

„Mondhatjuk, igen. Kevesen tűrjük meg a másikat, ha bemegy. Nem szeretjük” – ismerte el egy fiatal nő, aki szerint a kereset a szerencsén és a helyismereten múlik.

Van, akinek a napi 3 ezer forint is nehezen jön össze, más viszont akár 30 ezret is hazavihet. A nő azt állítja, neki volt már 70 ezer forintos éjszakája is. Ehhez ismerni kell a legjobb „lelőhelyeket”, például a luxusszállodákat. „Van több szállodánk, például a Continental, az egy ilyen 20 ezer, Mathilde… az egy ilyen 10-15 ezer” – sorolta.

A siker titka a versenytársak kiismerése. A nő egy vietnámi házaspárt tart a legnagyobb riválisának.

„A feleség az apartman takarító volt egyébként, tehát mindenhova is be tud menni, ugye a kapukódokkal, és mindenhol is összetudják szedni.

Na, velük kell versenyezni. Én annyi helyen vagyok, én tudom, hogy az én helyeimre mikor járnak, na én előttük megyek” – vázolta a taktikáját.

A megszerzett zsákmányt azonban őrizni is kell, mert sokan inkább másoktól lopják el a palackokat. „Van lakatom, van kicsike láncom, van ott egy tojtojvécé, én oda belakatolom” – árulta el.

A gyűjtögetés után maradt káoszt a terézvárosi „Kukakommandó” próbálja felszámolni. A csapat heti három éjszaka járja az utcákat, és nemcsak a szemetet szedik össze, de az összetört kukákat is pótolják, és visszatolják a szétdobált rollereket. A munkájuk azonban egyre veszélyesebb.

„Viszont amiből több van, mint mondjuk volt korábban, az pont az injekciós tű.

Ott kiszúrta a kolléga, ezt mindjárt félretesszük szakszerűen, egy palackba dobjuk be, és úgy visszük magunkkal, hogy nehogy valakit megszúrjon” – mondta a csapat egyik tagja.

A flakonokból szerzett pénz sorsa különböző. Molnár Róbert egy borsodi kisfaluból jött Pestre, mert otthon a közmunkán kívül nem volt más lehetőség.

„Mióta bejött ez a REpont, azóta itt vagyunk, szedem ezt az 50 forintot. Mert ebből megélek, ebből az 50 forintból”

– magyarázta, miközben zsebrádiót hallgatva vacsorázott egy padon a Jókai téren, ami a gyűjtők egyik központi találkozóhelye. A pénzt állítása szerint ételre költi és félreteszi.

Másoknál azonban a kereset azonnal elfolyik. Egy férfi elismerte, hogy a „kuka-napokon” megkeresett 30-40 ezer forintot gyakran drogra költi. „De az a baj, hogy ha itt az utcán vagyunk, elmegy” – mondta. Arra a kérdésre, hogy mire, csak annyit felelt: „Minden francra”. Később bevallotta, hogy kristályt vesz a pénzből. Egy 12 ezer forintos adag szerinte „két lövésre” elég.

A helyzet odáig fajult, hogy Terézváros polgármestere a visszaváltási rendszer ideiglenes felfüggesztését kezdeményezte.

Soproni Tamás szerint a kerület rengeteg közpénzt költ a takarításra és a kukacserére, de a lakók biztonságérzete az elmúlt két évben így is sokat romlott.

„Mi ezt közvetlen közelről érzékeljük, nyilván mi magunk is lakóként. És igen, nem is a közbiztonság romlott el – valamelyest talán az is –, hanem a percepció, a szubjektív biztonságérzet” – fogalmazott a polgármester. Azt kérte a kormánytól, hogy január 1-ig függesszék fel a rendszert, és addig a rendvédelmi és szociális szervekkel közösen dolgozzanak ki egy jobb megoldást.

A visszaváltási rendszert működtető MOHU szerint a rendszer uniós előírás, és sikeresen működik: a palackok, üvegek és dobozok csaknem 90 százalékát visszaváltják, ami napi 10-15 millió darabot jelent. Az RTL Híradónak küldött válaszukban azt írták, figyelik a visszaváltás társadalmi hatásait, és nyitottak az önkormányzatokkal való együttműködésre a fenntartható működés érdekében.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?