A KRESZ csak néhány kivételes helyzetben engedi meg a záróvonal átlépését
Egy forgalmas országúton haladsz, amikor néhány száz méterrel előtted hirtelen megáll a kocsisor. Mire odaérsz, kiderül, hogy egy lerobbant autó teljesen elfoglalja a sávot. Bal oldalon ott a záróvonal, a szembejövő sáv üresnek tűnik, így első pillantásra kézenfekvőnek látszik egyszerűen kikerülni az akadályt. De vajon ezt valóban megengedi a KRESZ?
A válasz sokakat meglephet: nem azért lesz szabályos egy manőver, mert logikusnak tűnik. A közlekedési szabályok ugyanis nem mondják ki, hogy egy álló akadály automatikusan feljogosítja az autóst a záróvonal átlépésére.
A záróvonal a magyar közlekedési szabályok egyik legszigorúbb útburkolati jele. Általános szabály szerint járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad. Ez akkor is igaz, ha az út másik oldalán látszólag nincs forgalom, és úgy érezzük, néhány másodperc alatt biztonságosan vissza tudnánk térni a saját sávunkba.
Nem ugyanaz a kikerülés és a záróvonal átlépése
Sokan összekeverik a két fogalmat. A KRESZ valóban ismeri a kikerülés fogalmát, amely azt jelenti, hogy egy álló jármű vagy más akadály mellett haladunk el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közben bármilyen útburkolati jel figyelmen kívül hagyható.
A szabályok szerint a járművezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a manőver biztonságosan végrehajtható, nem zavarja a szembe érkezőket, elegendő hely áll rendelkezésre, és veszély nélkül vissza tud térni a saját sávjába. Ezek a feltételek azonban csak akkor érvényesek, ha a manőver egyébként is jogszerű.
Ha a kikerüléshez át kellene lépni a záróvonalat, attól még a manőver nem válik automatikusan szabályossá.
Akkor sem, ha valaki szabálytalanul áll az úton
Gyakori helyzet, hogy egy rosszul parkoló jármű miatt gyakorlatilag elzáródik a forgalmi sáv. Ilyenkor sokan úgy gondolják, hogy a szabálytalanul parkoló autós hibája felmentést ad a többi közlekedőnek.
A jogszabály azonban ezt másként látja.
A KRESZ tiltja a megállást olyan helyen, ahol az álló jármű és a záróvonal között nem marad legalább három méter szabad hely. A szabálytalanul parkoló sofőr ezért felelősségre vonható, de az ő szabályszegése nem teszi jogszerűvé, hogy más is megszegje a közlekedési szabályokat.
Mikor lehet mégis áthaladni?
Léteznek kivételes helyzetek, de ezek nagyon szűk körre korlátozódnak.
Az egyik ilyen, amikor a forgalmat rendőr irányítja, és kifejezetten arra utasítja a járművezetőket, hogy a záróvonalon áthaladva kerüljék ki az akadályt. Ilyenkor a rendőri jelzés elsőbbséget élvez az útburkolati jelekkel szemben.
A másik különleges eset az úgynevezett végszükség. Ez kizárólag olyan rendkívüli helyzetet jelent, amikor emberélet, testi épség vagy jelentős vagyoni érték közvetlen veszélyben van, és a veszély más módon nem hárítható el.
Egy hosszabb várakozás, egy kialakuló dugó vagy az, hogy valaki sietne, természetesen nem tartozik ebbe a kategóriába.
Van egy fontos kivétel a KRESZ-ben
A záróvonal átlépését a jogszabály egy esetben kifejezetten megengedi: ha a záróvonal mellett közvetlenül szaggatott terelővonal is fut, akkor a szaggatott vonal felől – a többi közlekedési szabály betartásával – át lehet haladni rajta.
Ez azonban kizárólag erre a helyzetre vonatkozik, és nem alkalmazható minden olyan esetben, amikor valamilyen akadály kerül az úttestre.
Mi a legbiztonságosabb döntés?
Ha egy lerobbant jármű vagy más akadály miatt nem lehet továbbhaladni a saját sávban, és a záróvonal átlépése lenne az egyetlen megoldás, érdemes megvárni a hatóság intézkedését vagy a forgalom irányítását. Bár ez kellemetlen lehet, még mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy szabálytalan manőver, amelyért felelősségre vonás is járhat.
A közlekedési szabályok célja nem az, hogy feleslegesen akadályozzák a forgalmat, hanem hogy a váratlan helyzetekben is mindenki számára kiszámítható és biztonságos maradjon a közlekedés.
