Az alacsony infláció miatt idén szinte biztosan elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció, de az év hátralévő része így is tartogathat jelentős változásokat a nyugdíjasok számára. Akár már ősszel megérkezhet a nyugdíja-SZÉP-kártya, az viszont egyelőre nem derült ki, még az idei évben megvalósítja-e a kormány az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatását.

• Az alacsony infláció miatt idén várhatóan elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció
• Ősszel bevezethetik a nyugdíjas-SZÉP-kártyát, amely 25–50 ezer forint pluszt jelentene a havi 500 ezer forint alatti nyugdíjasoknak
• Az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatásáról és a sávos emelésről még nincs döntés

A Tisza a választási programjában számos ígéretet tett a nyugdíjakkal és nyugdíjasokkal kapcsolatban. Egyebek mellett ezeket vállalta:

• Megtartják a 13. havi nyugdíjat. (A 14. havi nyugdíjat, pontosabban annak első negyedét már a Tisza programismertetése után vezette be a Fidesz-kormány.)
• Bevezetik a nyugdíjas-SZÉP-kártyát, ami évi 200 ezer forint támogatást jelent azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál. Évente 100 ezer forint támogatást adnak azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Így a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas-SZÉP-kártyát. A kártya élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.
• Garantálják, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem fog kevesebbet kapni. Ezzel több mint 280 ezer nyugdíjasnak növelik jelentősen a nyugdíját.
• Jelentősen megemelik a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat is. Ezzel havonta plusz 6–12 ezer forint jár majd 140 ezer nyugdíjasnak.
• A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emelik.
• Duplájára emelik az időskorúak járadékát, amit azok a 65 felettiek kaphatnak, akiknek nincs elég munkaviszonyuk a nyugdíjhoz, és nincs más jövedelmük sem. A juttatás összege jelenleg házaspár esetén 37 165, egyedülálló 75 év alattinak 43 700, 75 év felettinek 58 990 forint.

• 50 százalékkal emelik az otthonápolási díjakat, segítve azt a közel 60 ezer családot, ahol idős vagy beteg hozzátartozókról kell gondoskodni. A díj összege jelenleg az ápolt állapotától függően legalább 46 584 és legfeljebb 83 851 forint.

A Tisza politikusai többször is említették a nyugdíjasok helyzetének javítását a legsürgősebb feladatok között a választási kampány során, most azonban úgy tűnik, hogy a valós költségvetési hiány felfedése miatt kissé távolabb kerültek ezek a tervek a megvalósítástól.

Ahogy arról korábban írtunk, üres kasszával vette át az országot az új kormány. A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadták el, de a kormányváltás utáni átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés már már 6,8 százalékos hiányt mutatott, amely a tárca tételes átvilágítása után 7,2 százalékra nőtt. Ráadásul a választási költekezés miatt már május elejére „sikerült” teljesíteni az eredetileg kitűzött hiánycél 93 százalékát.

14. havi nyugdíj

Mint ismert, a nyugdíjasok idén februárban kaptak először 14. havi nyugdíjat, amely legközelebb 2027 februárjában lenne esedékes számukra, de már nem a nyugdíj egy heti, hanem két heti összegében. Hogy megkapják-e, azt egyelőre még nem lehet tudni. A kormány ugyanis egyelőre nem nyilatkozott egyértelműen.

Az Economx közlése szerint a 2027-es költségvetési előrejelzésben szerepel a 14. havi nyugdíj, aminek az összege 2027 februárjában már két heti nyugdíjnak felel meg, de Kármán András pénzügyminiszter azt mondta, hogy arról még nincs végleges költségvetési döntés.

A Pénzügyminisztérium július 8-i közleménye szerint az előző kormány kampányintézkedései, például a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása, jelentős terhet róttak az államháztartásra, összesen 1,3 százalékponttal növelve a hiányt.

Nyugdíjas-SZÉP-kártya

A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a SZÉP-kártyát. Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak a kártyára. Havi 500 ezer forint nyugdíj felett azonban nem fog járni az új juttatás.

Alacsony nyugdíjak felzárkóztatása

Kármán András pénzügyminiszter utoljára május elején, a bizottsági meghallgatásán beszélt az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásáról, ami a Tisza Párt választási programjában is szerepelt. A hrportal.hu beszámolója szerint azt mondta, hogy első dolga lesz megemelni a legalacsonyabb nyugdíjakat, és senki nem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb járadékot Magyarországon.

Emellett az is közölte, hogy rendkívüli nyugdíjemelést adnak a havi 120 és 140 ezer forint közötti járadékkal rendelkezőknek, és megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat is.

A Tisza Párt programja a 120 és 140 ezer forint közötti járandóságokra egyszeri, sávos emelést alkalmazna, amelynek lényege, hogy minél alacsonyabb a nyugdíj, annál nagyobb a kiegészítés. Ez így nézne ki az eredeti tervek alapján:

• 120–125 ezer forint közötti nyugdíj: +12 ezer forint,
• 125–130 ezer forint között: +10 ezer forint,
• 130–135 ezer forint között: +8 ezer forint,
• 135–140 ezer forint között: +6 ezer forint.

Hogy mindez megvalósulhat-e még idén, arról május óta nem kommunikált a kormány. Arról viszont beszéltek, hogy az új 2026-os költségvetési hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és ekkor nyújtanák be a 2026-os költségvetés átfogó módosítását is, amely már tartalmazhatja a nyugdíjak rendezését.

Nyugdíjkorrekció

A jogszabályi előírások alapján akkor jár kiegészítő nyugdíjemelés, vagyis nyugdíjkorrekció novemberben, ha az évközi tényleges infláció meghaladja az év elején alkalmazott nyugdíjemelés mértékét.

Ha az év első nyolc hónapjának tényadatai alapján az infláció magasabb a tervezettnél, novemberben visszamenőleg (januárig egy összegben) kifizetik a különbözetet, és a havi nyugdíj összege is tartósan megemelkedik ezzel a kiegészítéssel.

Ha az infláció a tervezett szinten vagy az alatt marad, év közbeni korrekcióra nem kerül sor. Nagyon valószínű, hogy ez idén is így fog történni, hiszen az év első hat hónapjában egyszer sem haladta meg az átlagos drágulás mértéke a 3,6 százalékot, sőt, jóval alatta maradt. A menza és az éttermi élelmiszerek drágulását leszámítva a bolti termékek ára 2,4 százalékkal csökkent júniusban.

forrás