A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb előrejelzése szerint a trópusi Csendes-óceánon hivatalosan is kezdetét vette, és rendkívül gyors ütemben erősödik a szuper-El Niño-jelenség. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idei év júliusa és szeptembere között egy kifejezetten „erős” éghajlati eseménnyé növi ki magát, amely a klímaváltozás hatásaival összeadódva katasztrofális szélsőségeket hozhat világszerte.
A meteorológiai modellek szerint a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében a felszíni vizek hőmérséklete már most jelentős és folyamatos melegedést mutat, és a kritikus zónákban a hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokkal haladhatja meg az átlagot. Az északi féltekén az El Niño az ősz folyamán tovább erősödik majd, a hatásai pedig globálisan érezhetőek lesznek.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára kiemelte: „Ez felerősíti az aszályok és a heves esőzések kialakulásának esélyét, valamint a hőhullámok kockázatát a szárazföldön és a tengeri hőhullámokét a világ számos régiójában.”
Hogyan működik a globális időjárási motor?
Az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) egy természetes időjárási ciklus, amely a globális időjárás évenkénti változásainak egyik legnagyobb mozgatórugója. A ciklus általában 2–7 évente váltakozik a hűtő hatású La Niña és a melegedést hozó El Niño fázisok között – írta a dailymail.com.
Normál esetben a passzátszelek nyugati irányba fújnak a Csendes-óceánon, elszállítva a meleg vizet Dél-Amerikától Ausztrália felé. Az El Niño fázisban azonban ezek a szelek legyengülnek vagy megfordulnak, így a meleg víz felhalmozódik a trópusi Csendes-óceánban, ami képes megemelni a globális átlaghőmérsékletet, illetve teljesen felborítani a megszokott időjárási mintákat.
Bár az El Niño általában november és február között éri el a csúcspontját, a szárazföldi területek túlnyomó többségén – a déli és északi 60. szélességi körök között – már a nyári hónapokban „elsöprő valószínűséggel” átlag feletti hőmérsékletre kell készülni.
Európa már most is rekordmelegben fuldoklik
A drámai előrejelzés egy olyan időszakban érkezik, amikor Európa már amúgy is történelmi hőhullámokkal küzd. Nagy-Britanniában az idei június volt a valaha mért legmelegebb, 17,1 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel (megdöntve a tavalyi, 2025-ös rekordot), Suffolkban pedig megdőlt a valaha mért legforróbb júniusi nap rekordja is 37,3 fokkal. Franciaországban a rendkívüli hőség már eddig is 1300 halálos áldozatot követelt.
Bár a jelenlegi európai hőhullámokat közvetlenül még nem az El Niño okozza, a szakértők szerint a jelenség fokozódásával a nyár folyamán szinte mindenhol további extrém forróságra kell számítani.
Gareth Redmond-King, az Energy and Climate Intelligence Unit nemzetközi programvezetője kifejtette: „Az elmúlt két hónap két halálos hőhulláma megmutatta, milyen veszélyessé váltak a klímaváltozás hatásai 1,4 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés mellett. Most egy erősödő El Niño még több hőt juttat a klímánkba, ami a következő hónapokban szinte mindenhol felkorbácsolja a hőmérsékletet.”
Észak-Európában és az Egyesült Királyságban az El Niño közvetett hatásaként a megszokottnál kevesebb csapadék várható. Simon Culling, a brit Tornado & Storm Research Organisation (TORRO) szakértője az X-en úgy fogalmazott: ha a jelenlegi előrejelzések beigazolódnak, az a térségben még forróbb nyarat hozhat 2026-ban és 2027-ben, miközben jelentősen megnöveli egy komolyabb, fagyos téli betörés kockázatát a 2026/27-es szezonban.
