Magyar Péter miniszterelnökké választása után az Országgyűlés alakuló ülésén mondta el első beszédét, amelyben új korszakot, szembenézést, igazságtételt és nemzeti megbékélést ígért. A kormányfő úgy fogalmazott: nem uralkodni akar Magyarországon, hanem szolgálni szeretné a hazáját.
Eskütétele után Magyar Péter történelmi elődei, Batthyány Lajos, Nagy Imre és Antall József példáját idézte fel. Mint mondta, miniszterelnökként „tisztesség, bátorság, bölcsesség” alapján kíván dolgozni, és érzi annak súlyát, hogy Magyarország vezetése nemcsak politikai, hanem emberi és történelmi felelősség is.
Beszédében kijelentette: látta, miként lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani, és hogyan szakadhat el egy politikai közösség azoktól az emberektől, akiktől felhatalmazását kapta.
„Nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban” – mondta, hozzátéve, hogy magyarok milliói döntöttek a változás mellett.
Magyar Péter szerint az április 12-i választáson példátlan erejű felhatalmazást kaptak: hárommillió-háromszáznyolcvanötezer „rendszerváltó szavazat” jelezte, hogy az emberek nemcsak kormányváltást, hanem rendszerváltást akarnak.
Úgy fogalmazott: az újrakezdéshez szembenézésre, igazságtételre és megbékélésre van szükség. Bírálta az „Orbán–Gyurcsány korszakot”, amely szerinte politikailag, emberileg és erkölcsileg is megbukott, és amelynek vezetői nem vállalták a felelősséget az ország állapotáért.
A miniszterelnök súlyos társadalmi örökségről beszélt: szegénységről, létminimum alatt élő nyugdíjasokról, nélkülöző gyermekekről, kivéreztetett egészségügyről, elérhetetlenné váló lakhatásról és a közvagyon szerinte rendszerszintű kiszervezéséről.
Bejelentette, hogy az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A hivatal feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési ügyek vizsgálata, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének támogatása lesz.
„Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország” – jelentette ki.
Magyar Péter felszólította azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik szerinte az előző rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, hogy május 31-ig mondjanak le. A sort Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kezdené.
A beszéd egyik legérzelmesebb részeként bocsánatot kért a gyermekvédelmi rendszer áldozataitól, köztük a bicskei és a Szőlő utcai ügy érintettjeitől. Azt mondta, Magyarország mostantól nem fordíthatja el a fejét, ha a rábízott gyermekek védelméről van szó.
Bocsánatot kért azoktól is, akiket az elmúlt évtizedekben megaláztak, megbélyegeztek vagy ellenségként kezeltek, mert tanárként, civilként, újságíróként, egészségügyi dolgozóként vagy közéleti szereplőként felemelték a hangjukat.
A miniszterelnök azt ígérte, a Tisza-kormány minden magyar kormánya lesz. Olyan országot akar építeni, ahol a haza nem kiváltság, hanem közös otthon, ahol a közpénz újra közpénz, a közvagyon pedig újra a nemzet vagyona.
Beszélt az alkotmányos rendszer átfogó felülvizsgálatáról is. Célként nevezte meg a fékek és ellensúlyok megerősítését, az intézmények függetlenségének helyreállítását, valamint a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását.
A parlamenti ellenzékhez fordulva azt mondta: legyenek szigorú bírálók, ha a kormány hibázik, de legyenek partnerek abban, hogy Magyarország tiszta, átlátható és közös ország legyen.
Beszéde végén Varga Béla kisgazda politikust idézte: „Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.” Magyar Péter szerint a szabadság most súlyos felelősséget jelent, és azon múlik, hogyan él vele az ország.
