A Lujo-vírusról alig hallani, mégis az egyik legveszélyesebb a világon: akár az esetek 80 százalékában halálos lehet, és tünetei villámgyorsan súlyosbodnak. Bár eddig csak néhány fertőzést dokumentáltak, a szakértők szerint komoly fenyegetést jelenthet, ha egyszer nagyobb közösségben is megjelenik.
A Lujo-vírus, amelyet először 2008-ban azonosítottak Zambiában és Dél-Afrikában, a világ egyik leghalálosabb kórokozója, 80 százalékos halálozási arányával az Ebola- és Marburg-vírusokkal említhető egy lapon. Nevét Lusaka és Johannesburg városok kezdőbetűiből kapta, mivel az első dokumentált esetek ezekhez a helyszínekhez kötődtek – írja az Index.
Az első fertőzött egy 36 éves zambiai utazásszervező volt, akinél kezdetben enyhe tünetek jelentkeztek, de állapota gyorsan romlott, és a johannesburgi kórházba szállítása ellenére 13 nappal a tünetek megjelenése után elhunyt. A járvány további négy áldozatot követelt, köztük két egészségügyi dolgozót, akik a beteget ápolták. Az ötödik fertőzött, aki szintén a kórházi ellátáshoz kapcsolódott, túlélte, miután a hatóságok felismerték a vírus rendkívüli fertőzőképességét és megfelelő óvintézkedéseket tettek.
A Lujo-vírus az Arenaviridae család tagja, amelybe több, zoonózisos eredetű, rágcsálókról emberre terjedő vírus tartozik. Ezek a kórokozók burokkal és RNS-genommal rendelkeznek, és mikroszkóp alatt homokszemekre emlékeztető szerkezetük miatt kapták nevüket a latin „arenosus” szóból. A Lujo-vírus különlegessége, hogy az Arenaviridae családon belül egyedüliként használja az emberi neuropilin–2 fehérjét a sejtekbe való bejutáshoz. A fertőzés valószínűleg testnedveken keresztül terjed, és a legnagyobb kockázatot a beteg halála előtti utolsó három nap jelenti. Ez magyarázza, hogy a 2008-as járvány mindössze öt emberre korlátozódott, bár egy zsúfolt klinikai környezetben vagy sűrűn lakott területen a helyzet sokkal súlyosabbá válhatott volna.
A betegség lefolyása rendkívül gyors és súlyos. A fertőzést követő két héten belül láz, fejfájás és izomfájdalmak jelentkeznek, amelyeket bőrkiütések, arc- és nyakduzzanat, hasmenés és torokfájás kísérhet. Bár a „vérzéses láz” elnevezés arra utal, hogy a vérzés gyakori tünet, ez a Lujo esetében nem jellemző. A betegeknél gyakran tapasztalható átmeneti javulás, amelyet azonban gyors állapotromlás követ, légzési, szív- és érrendszeri, valamint neurológiai problémák formájában. A halál általában 10–13 nappal a tünetek megjelenése után következik be.
A Lujo-vírus jelentősége nem csupán halálozási arányában rejlik, hanem abban is, hogy a Covid–19-hez hasonlóan zoonózisos eredetű, ami azt jelenti, hogy állatpopulációból terjedt át az emberre. Az ilyen vírusok megjelenése és terjedése különösen veszélyes lehet olyan helyeken, ahol az egészségügyi rendszer túlterhelt, vagy ahol más fertőzések miatt az emberek immunrendszere legyengült. Bár a 2008-as járvány óta nem dokumentáltak újabb eseteket, a vírus potenciális fenyegetése továbbra is fennáll, különösen a globális egészségügyi rendszerek sebezhetősége miatt.
forrás: blikk.hu





