A védett ár miatt betáraznak a magyarok. Ez hosszú távon jobban fájhat, mintha piaci áron vennénk az üzemanyagot, ugyanis a különbözetet jelenleg az állam és a kiskereskedők állják.
Miközben a világ spórol az egyre drágább és szűkülő kínálatú üzemanyagon, Magyarországon áprilisban épp az üzemanyag-kiskereskedelem húzta a piacot: a forgalom 9,1 százalékot nőtt éves alapon, a teljes bolti költésből pedig már minden hatodik forint a kutakon landolt.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a márciusi szinthez képest 1,2 százalékkal csökkent.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6 százalékos volt a bővülés, miközben az üzemanyag-kiskereskedelem 9,1 százalékkal ugrott meg. A teljes, 1742 milliárd forintos forgalom 16 százaléka a töltőállomásokon realizálódott – írta a Telex.
A kiugró fogyasztás mögött a lap értelmezése szerint az Iránból eredő ellátási válság közepette is fenntartott védett áras rendszer állhat, amely a piaci áraknál alacsonyabb, rögzített díjakkal ösztönöz a fogyasztásra és a betárolásra.
A nemzetközi zavarok és a hazai árstop együttállása hozza létre azt a paradox helyzetet, amelyben a fogyasztás pörög, miközben a lánc gyenge pontjain már látszanak a feszültség jelei.
Május végére több forrás figyelmeztetett a stratégiai készletek gyors apadására, a kisebb kutak pedig az árrés hiánya miatt mennyiségi korlátozásokra kényszerültek, miután a Mol még május elején jelezte, hogy nincs minden kereskedőnek elég védett áras dízel.
Az új kormány egyelőre nem akar hozzányúlni a védett árhoz, pedig az a költségvetésre és a kis benzinkutakra is súlyos terheket ró.
