Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen a közmédia helyzete miatt. A tavaly decemberben indult folyamat az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, ha a leendő kormány nem hajt végre érdemi reformokat.
Komoly döntés előtt áll a kormányalakítással megbízott, Tisza Párt által vezetett leendő kabinet: át kell alakítania a közmédiát és a médiaszabályozást, különben a tavaly decemberben indított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba fordulhat. A magyar kormány már megküldte válaszát a Bizottság felvetéseire, de Brüsszel még nem döntött a további lépésekről – írta a hvg.hu. Az Európai Bizottság nemcsak a jelenlegi helyzetet vizsgálja, hanem azt is, hogy a magyar szabályozás felkészült-e az Európai Médiaszabadság Rendelet (EMFA) egyre szigorodó előírásainak teljesítésére. Az uniós rendelet célja, hogy egységes garanciákat hozzon létre a média függetlenségére, a szerkesztői autonómiára, valamint a médiapiaci és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. A Bizottság szerint Magyarországon több területen is rendszerszintű problémák vannak, ezért indítottak eljárást.
Emellett a közmédia működésében is érdemi reformokat várnak: erősebb jogi garanciákat a szerkesztői függetlenségre, valamint olyan felügyeleti mechanizmusokat, amelyek ténylegesen biztosítják a kiegyensúlyozott tájékoztatást. A Bizottság álláspontja szerint az állami hirdetések elosztását átláthatóvá és semlegesebbé kell tenni, objektív, előre rögzített kritériumok alapján. Elvárás továbbá a médiatulajdonlás átláthatóságának és a versenyjogi ellenőrzésnek az erősítése, valamint az újságírók védelme a megfigyeléssel szemben, például erősebb bírói kontrollal. A Bizottság egyik szóvivője egyértelművé tette, mi a legfontosabb szempont számukra.
Az Orbán-kormány ezzel szemben következetesen elutasította a rendeletet, amelyet „brüsszeli beavatkozásnak” minősített. Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely a Tanácsban a jogszabály ellen szavazott, sőt, annak hatálybalépése után meg is támadta azt az Európai Unió Bíróságán. Kovács Zoltán, a korábbi kabinet nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára szerint Brüsszelnek inkább a béke megteremtésével és az európai gazdaság helyreállításával kellene foglalkoznia, mint Magyarország támadásával. Bár a politikai vitákban gyakran 2026 augusztusa szerepel az EMFA teljes körű alkalmazásának dátumaként, a valóságban a rendelet már 2024 májusában hatályba lépett, és legfontosabb szabályai lépcsőzetesen, 2024 novembere és 2025 augusztusa között váltak kötelező érvényűvé. Ezért a Bizottság már most számon kérheti a magyar szabályozás hiányosságait és a felkészültséget az új előírásokra. Ha a Bizottság nem tartja kielégítőnek a magyar választ és a felvázolt reformokat, akkor egy indokolással ellátott véleményt küldhet, ami a bírósági eljárás előszobája. A folyamat végén az Európai Unió Bírósága pénzbüntetést is kiszabhat.
