Egy ritka, de szinte mindig végzetes kórokozó miatt fokozott készültségben vannak a német szakértők. A bornavírus elsősorban Bajorországban bukkan fel, terjedése sokszor észrevétlen marad, felismerése nehéz. Az esetek hátterében álló mechanizmusok feltárásához több kutatásra, boncolásra és megelőző intézkedésre van szükség, mert a fertőzés kimenetele jelenleg alig befolyásolható.

• A bornavírus egy ritka, de szinte mindig halálos kórokozó, amely főként agyvelőgyulladást okoz
• A fertőzés egyelőre Bajorország egyes régióiban koncentrálódik, ahol nagyobb endémiás területek találhatók
• A vírus fő hordozói a mezei cickányok, és a fertőzés terjedése szennyezett por vagy talaj révén történhet
• A jelenleg titokzatos útvonalon terjedő fertőzés jobb megismeréséhez az utólagos elemzések és a boncolások kulcsfontosságúak
• A megelőző intézkedések, például a mezei cickányokkal történő találkozások csökkentése, különösen fontosak a fertőzés kockázatának minimalizálásában

A bornavírust Friederike Liesche-Starnecker neuropatológus csak „csendes gyilkosként” emlegeti. Bár rendkívül ritka, a vírus által okozott betegség szinte mindig halálos kimenetelű, mivel súlyos agyvelőgyulladást vált ki. A szakember, aki az augsburgi egyetemi kórházban kutatta a kórokozót, arra figyelmeztet, hogy nem szabad alábecsülni a veszélyt – írja a bajor BR24 portál.

Bajorország a bornavírus gócpontja

A bornavírus Németországban évente mindössze öt-tíz embert érint, de a legtöbb eset Bajorországból, különösen Dél-Bajorországból származik. Az elmúlt években az augsburgi térségben több esetet is regisztráltak, 2025-ben három megerősített fertőzés történt. A vírus másik nagy endémiás területe Szászország, Szász-Anhalt, Türingia és Brandenburg régiója.

Bruno Märkl, az augsburgi egyetemi kórház patológiai intézetének vezetője szerint több boncolásra lenne szükség, hogy jobban megértsék a vírus terjedését. „Néhány esetet csak utólagos szövetvizsgálatokkal sikerült kimutatni” – mondta Märkl, aki szerint a boncolások kulcsfontosságúak a bornavírus kutatásában.

Hogyan terjed a bornavírus?

A vírus emberre történő átvitelének pontos módja még mindig rejtély. A szakértők szerint a fertőzés belélegzett szennyezett por vagy a mezei cickány ürülékével szennyezett talaj révén történhet. A bornavírus eredetileg a 19. században lóbetegségként vált ismertté, és csak 2018-ban bizonyították, hogy emberekre is átterjedhet. Egy szervátültetés során például egy bajorországi donor szerveit három emberbe ültették be, akik közül ketten meghaltak a bornavírus okozta fertőzésben.

Bruno Märkl professzort különösen megrázta egy 13 éves sváb lány esete, aki bornavírus-fertőzés következtében hunyt el. „A kollégák az intenzív osztályon mindent megtettek, de már nem lehetett megállítani a halált” – emlékezett vissza a professzor. Ez az eset is rávilágított, hogy a vírus milyen gyorsan és végzetesen képes lecsapni – hívta fel a figyelmet a BR24.

A mezei cickány a vírus fő terjesztője

A bornavírus fő hordozója a mezei cickány, egy apró, egérszerű, de a sündisznóhoz hasonlóan rovarevő állat. Ezek az élőlények parlagon hagyott területeken, réteken, mezőkön, de akár házi kertekben is előfordulnak. A Robert Koch Intézet szerint a fertőzések leginkább olyan embereknél fordulnak elő, akik vidéki környezetben, a falu szélén vagy az utolsó házak közelében élnek. A mezei cickányok télen és tavasszal gyakran közelebb húzódnak az emberi lakóhelyekhez, hogy táplálékot keressenek, így növelve a fertőzés kockázatát.

Friederike Liesche-Starnecker szerint a megelőzés kulcsfontosságú. Az elhullott cickányokat például fertőtlenítő spray alkalmazásával kell kezelni, kesztyűvel felvenni és műanyag zsákban kidobni. A komposztdombot érdemes minél távolabb elhelyezni a háztól, és a macska- vagy kutyaeledeleket sem szabad hosszú ideig a szabadban hagyni, hogy ne vonzzák a mezei cickányokat.

forrás: blikk.hu