Belföld, Hírek

Szabadon pusztíthatók a védett erdők: elfogadták az erdők tarvágásáról szóló törvényt

Figyelmen kívül hagyták a köztársasági elnök és környezetvédelmi szervezetek álláspontjait.

 

 

 

Állásfoglalásban szólalt fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományok Osztálya az ellen a 2025. június 11-én elfogadott törvény ellen, amellyel a kormány lehetővé teszi a védett erdők tarvágását. A tudósok által is kifogásolt rendelkezéseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása tartalmazza, írta a Telex.

A Biológiai Tudományok Osztálya 2025. június 10-én, keddi ülésén a törvény megszavazása előtti napon döntött az állásfoglalásról, amelyet 96,7 százalékos támogatottság mellett el is fogadott.

Szerintük csak és kizárólag ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében lenne szabad fakitermelést engedélyezni a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben.

A törvényben foglalt sarjaztatás szerintük nem rossz ötlet, de nem a tarvágással együtt kell megvalósítani

A tarvágás tudományosan bizonyított negatív hatásokkal járhat: megbontják az erdei mikroklímát, csökkentik az erdős táj klímakiegyenlítő hatását, kedvezőtlenül hatnak a talajviszonyokra, megváltoztatják az erdei életközösségeket

– figyelmeztetnek a biológusok.

Mindez tartósan fennálló problémákat okoz, egy részük évszázadokig megmarad.

Kifejezetten nagy problémát jelentene a síkvidékeken fekvő utolsó erdősztyepp foltok vágása, ezeknél nem a tarvágás ösztönzésére, hanem a gazdasági célú fakitermelés teljes megszüntetésére lenne szükség

– részletezték.

Figyelmen kívül hagyták a köztársasági elnök és környezetvédelmi szervezetek álláspontját

Sulyok Tamás köztársasági elnök először nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket.

A jogszabálymódosítás ellen többször felszólalt a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint törvény ellen volt 150 természetvédelmi civil szervezet és több, mint 46 ezer magyar állampolgár.

Ez a salátatörvény tartalmazta az erdők tarvágását szélesebb körben lehetővé tevő javaslatot is, aminél Sulyok Tamás azt is jelezte, hogy sértheti az Alaptörvényt. Az elnök vétója nem volt hatással a javaslat beterjesztőire, kis módosításokkal, de elfogadták a törvényt.

Sulyok Tamás azt kifogásolta az úgynevezett Erdőtörvény módosításában, hogy a „legmagasabb természetességi állapotú erdőkben a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé a tarvágást”, és azt írta: „álláspontom szerint a védelmi szintben történő olyan visszalépést valósíthat meg, amely az Alaptörvény egyik vonatkozó bekezdésének hatálya alá tartozik.”

A köztársasági elnök mellett az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy Alaptörvény-ellenesek az erdők védelmét csorbítani szándékozó intézkedések, amire áprilisban – a javaslat első benyújtásakor – számos környezetvédelmi szervezet felhívta a figyelmet, és a javaslat visszavonását kérték a kormánytól. A kormány ezt is figyelmen kívül hagyta.

forrás: 24.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?