Boszorkánytölcsér, tornádó, tűztornádó, légzuhatag, viharciklon – az időjárás egyre gyakrabban mutatja meg ijesztő erejét. Szakértők szerint a klímaváltozás miatt ha nem is hétköznapivá, de gyakoribbá válnak ezek a pusztító jelenségek, sőt, akár újra békaeső is hullhat az égből, mint a régi legendában.

• A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak lehetnek a szélsőséges időjárási jelenségek.
• A porördögök általában ártalmatlanok, a talaj melegedése és a szélnyírás okozza kialakulásukat.
• Magyarországon ritkán fordul elő tornádó, de voltak már pusztító viharok.

Mintha valamilyen természetfeletti erő csapott volna le a semmiből, úgy dobta szét egy láthatatlan forgószél a játékokat, köztük egy trambulint és egy kis hintát is az udvaron, Szentmártonkátán. Az ijesztő eseményt egy biztonsági kamera rögzítette, a felvétel nélkül pedig okkal gondolhatták volna a háziak, hogy vandálok törtek-zúztak. Hiszen vihar nem volt aznap, sőt, hét ágra sütött nap, ez jól látszik az Időkép által közreadott megdöbbentő felvételen.

Porördög

Egy többnyire ártalmatlan időjárási jelenség, a porördögnek vagy boszorkánytölcsérnek is nevezett, hirtelen támadt forgószél volt a ludas. Azért hívják így, mert rendszerint felkapja a port, faleveleket a talajról és ahogy pörgeti, a törmelék tölcsér formába rendeződik. Úgy néz ki, mint egy kicsiny tornádó, ám az ereje rendszerint nem sok, inkább fuvallat, kisebb széllökés. A mostani viszont kivételesen nagy energiájú volt.

– A porördög kialakulásához erős napsugárzás szükséges, ami nagyon felmelegíti a talajt, továbbá szélnyírás, vagyis különböző irányú szelek. Ha ezek hatására beindul a levegő forgása, önmagát gerjeszti, amíg hamar ki nem fogy az energiából. Rendszerint ártalmatlan, inkább látványos, mint veszélyes jelenség – magyarázta Németh Lajos meteorológus.

Az állami meteorológiai szolgálat, a Hungaromet nem rendelkezik olyan adatokkal, hogy gyakoribbá váltak-e a porördögök. Vaszkó András, az intézmény meteorológusa szerint a porördögöket nem lehet előre jelezni, és mivel rendszerint nyomot sem hagynak maguk után, mint például a viharok, nyilvántartást is képtelenség vezetni róluk. De mivel szinte mindenkinek van kamera a telefonjában, vagy az otthonában, gyakrabban szereznek tudomást róluk, mint korábban.

A legpusztítóbb magyar tornádó

A nagy testvérével, a tornádóval is ez a helyzet: régen legfeljebb szóbeszéd tárgya volt a Magyarországon ritkán előforduló, pusztító forgószél. De például április 18-án Soltvadkerten már végigsöpört az első idei.

A halálos áldozatokat követelő tornádókat viszont feljegyezte a történelem, köztük a dokumentáltan eddigi legerősebbet, a biai tornádót is, ami 1924. június 13-án tarolta le Biatorbágyot és környékét. Vladár Endre korábbi akadémiai igazgató számítása szerint a vihar 324 kilométer/órás sebességgel dühöngött, és Bián 222, Torbágyon 186, Pátyon 370 házat rongált meg, öten pedig meghaltak.

Tornádók nagyobb eséllyel alakulnak ki úgynevezett szupercellákból… Utóbbi kifejezést szinte minden nyáron halljuk, olvassuk a nagy zivatarok után.

Békaeső hullott az égből

– Szupercella akkor jön létre, amikor egy zivatarfelhőben van forgó feláramlás – magyarázta a jelenség lényegét Pártai Lucia, az eumet.hu vezető meteorológusa. A forgás oka leginkább a szélnyírás, vagyis hogy a szél ereje és iránya a magassággal változik. A hidegfrontok, vagy azok előterének légköri sajátosságai képesek megteremteni a feltételeket a szupercellák kialakulásához.

Egészen szélsőséges esetben a vihar ereje képes felszippantani akár halakat, békákat a vízből, majd több kilométerrel távolabb leejteni, így jó eséllyel valósak lehetnek a béka- és halesőkről szóló régi legendák.

Mindennapos ítéletidő

Ennél gyakoribb, de annál pusztítóbb jelenség a légzuhatag, vagy ahogy korábban nevezték, a kifutószél. Ilyenkor akár 10 kilométer magasságból gyorsvonati sebességgel áramlik le a hideg levegő a viharfelhőből, és olyan rombolást okoz kis területen mintha tornádó söpört volna végig.

A fenti időjárási jelenségekben az a közös, hogy nem mindennaposak, mert egészen különleges, szélsőséges feltételek szükségesek a kialakulásukhoz. Ám Ürge Vorsatz Diána, a CEU klímakutató professzora szerint az ilyen körülmények egyre gyakoribbá válnak a klímaváltozással, már csak azért is, mert a tengerek, óceánok melegedésével egyre több pára kerül a légkörbe, amiből pusztítóbb viharfelhők, vagy akár viharciklonok alakulhatnak ki. A Boris névre keresztelt ciklon miatt került például tavaly szeptemberben víz alá Bécs, Magyarországon pedig kiöntött a Duna.