Korábban több milliárdos állami támogatást kapott a dél-koreai Bumchun azzal az indokkal, hogy munkahelyeket teremt, ám a cég most úgy döntött, megválik több tucatnyi kölcsönzött magyar munkavállalójától – a beszámolók szerint azért, hogy vietnámiakat alkalmazzon helyettük. Az elbocsátott hazai munkások nehéz helyzetbe kerülnek, mivel az eset Nógrád vármegyében történt, ahol az országban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Elmondásuk szerint a munkájukra nem volt panasz, ráadásul jelentős számú túlórát is vállaltak.
December óta mintegy 60, magyarországi illetőségű dolgozót bocsátottak el a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből. A társaság elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, tényleges tevékenységet 2020 óta folytat Magyarországon. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket. A létszámleépítésre azután került sor, hogy a Bumchunhoz a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket a belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára. Jelenleg már az ázsiai munkások dolgoznak az állásukat veszített hazaiak helyén – értesült a 24.hu több forrásból.
Az ügyben vizsgálódni kezdett Berki Sándor, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselője, aki felkereste a cég telephelyét, hogy a menedzsmenthez kérdéseket intézzen, de hosszabb várakoztatás után sem fogadták, csak egy e-mail címet kapott, ahol érdeklődhet. Így hivatalos megerősítést még egyetlen kérdésére sem kapott a cégtől sem az érkező vietnámiak, sem az elbocsátott magyarok számáról, mondta el lapunknak. Dolgozói beszámolók szerint a leépítésekben kisebb számban a cég saját alkalmazottai is érintettek voltak, azonban ezt az információt sem sikerült a képviselőnek megerősíttetnie. Hozzátette, az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közül sokan megkeresték, és a hírek alapján január elején megint érkezett 30 vietnámi vendégmunkás, miközben az üzemben újabb, nagyjából ötvenfős létszámleépítést lengettek be.
A dél-koreai cég hivatalosan egy olyan értesítési címet adott meg, amely egy magánember lakásának a címe, és a hozzá tartozó telefonszám is itt csörög ki. Berki beszámolója szerint a lakás tulajdonosát sokan hívják, ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy a hívás téves, és neki nincs köze a Bumchunhoz. A telefonszámot a 24.hu is felhívta, de a fogadó fél rövid időn belül lecsapta a készüléket. A cég által megadott e-mail címre ugyanakkor elküldtük a kérdéseinket, amint válaszolnak, közöljük.
Nem indokolták meg, csak lapátra tették őket
Lapunk elérte az egyik elbocsátott munkavállalót, aki tavaly június óta gépkezelőként dolgozott a Bumchun üzemében. Ismeretei szerint a leépített dolgozók, akárcsak ő, kölcsönzött munkások voltak, első körben őket rostálta ki a vállalat. A Bumchun nem egy, hanem több munkaerő-kölcsönző céggel áll szerződésben – eddig négy ilyen vállalatot azonosítottunk –, és több külsős cég is küldött a gyárba embereket.
A vietnámi vendégmunkások 2023 decemberétől érkeztek a gyárba, nekünk kellett betanítani őket az összeszerelő részlegen. Eleinte nem tudtuk, hogy a mi helyünkre jönnek, csak sejtettük, mivel a részlegen ennyi ember munkájára nincs szükség. Ám decemberben még a menedzsment cáfolta, hogy bárkit elküldenének. Így arra nem számítottunk, hogy pont január elején küldenek el minket, amikor az üzemleállások miatt nagyon nehéz máshol elhelyezkedni
– magyarázta a dolgozó.
Amikor a munkaerő-kölcsönző cég behívatta őket, és közölte az elbocsátásukat, a konkrét okot nem fejtették ki, csak annyit közöltek: létszámleépítés van. A lapátra került dolgozók között ugyan akadt, aki egy korábbi munkahelyi balesete miatt táppénzen volt, a többség inkább túlteljesítette a normát. Az üzem sormunkásai négy egybefüggő napot dolgoztak 12 órás műszakban, majd négy pihenőnapot kaptak a munkarend alapján. A cég tág lehetőségeket kínált a túlórázásra a szabadnapokon, ezt a kölcsönzött munkavállalók anyagi okokból általában ki is használták. Ennek megfelelően még a karácsonyi időszakban és szilveszterkor is behívták őket dolgozni. Egybehangzó állítás szerint a munkájukra korábban panasz nem érkezett.
Eleinte minden érintett dolgozónak felkínálták, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a szerződést. Volt, aki ezt elfogadta, forrásunk viszont nem, ezért valószínűleg ő egyoldalú munkáltatói felmondásban részesül.
Egyelőre azonban a felmondásról semmilyen papírt nem kaptam, azt közölték, hogy az csak a jövő héten fog megérkezni, mert addig tart előkészíteni
– mondta.
A kormány több támogatást adott a cégnek, mint amennyit kezdetben ígért
A Bumchun 2019-ben jelentette be, hogy 13,3 milliárd forintos beruházással Magyarországon építi meg első Dél-Koreán kívüli üzemét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt közölte: a kormány 2,65 milliárd forinttal támogatja a befektetést, mivel az új üzem elsőkörös autóipari beszállítóként 200 munkahelyet teremt. A Bumchun Hungary tavalyi mérlegbeszámolójából azonban kiderül, hogy a társaság 2021 és 2022 során
vagyis a külügyi tárca alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségtől ennyi érkezett bevételként. Ugyanakkor a HIPA-támogatáson kívül az egyéb bevételek soron további, mintegy 257 millió forintnyi költségvetési támogatás is szerepel 2021/2022-re vonatkozóan. Azt nem részletezik, hogy a költségvetési támogatás része volt-e a HIPA-támogatásnak, vagy azon felül számítandó.
A korábbi mérlegbeszámolókból kiderült, hogy a cég 2020-tól részesül beruházási támogatásban.
- A 2020-as beszámoló alapján a társaság az állami támogatást bértámogatásként vette igénybe. A tárgyévben kifizetett bér- és személyi jellegű költségek összesen 362 millió 438 ezer forintot tettek ki.
- A 2021-es beszámolóban megjegyzik, hogy a vállalkozás által igénybe vett támogatások között bértámogatás és HIPA-támogatás szerepel. A bér- és személyi jellegű költségek 909 millió 669 ezer forintra rúgtak 2021-ben.
A 2022 előtti beszámolók egyikében sem részletezték a HIPA- és a bértámogatások pontos arányait. Annak sem találtuk a nyomát a beszámolókban, hogy a minisztérium milyen feltételekhez kötötte a támogatásokat, előírtak-e létszámtartási kötelezettséget, és ha igen, milyen szabályok mellett. Ennek kapcsán megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amint válaszolnak, frissítünk.
A Bumchun Hungary 2020 óta minden évben ugrásszerűen növelte árbevételét: a legutóbbi adatok szerint 2022-ben közel 6,7 milliárd forint forgalommal zárta az évet, ami 35 százalékos bővülést jelentett az előző évhez képest. Ezzel szemben a leánycég 2019 és 2021 között évről évre százmilliós nagyságrendű veszteséggel működött – 2022-ben pedig az adózott eredmény 1,38 milliárdos mínuszt mutatott, ami 141 százalékos visszaesés 2021-hez képest. Mindez úgy esett meg, hogy a cégnek mindössze 13,4 millió forintnyi adófizetési kötelezettsége volt. A dolgozói létszám ugyanakkor rendületlenül emelkedett: amíg 2022-elején még 130 munkatársat, 2023 végén már 400 dolgozót tüntettek fel az állományi létszámban. Érdemes tudni azonban, hogy a kölcsönzött munkaerő nem jelenik meg a hivatalos létszámadatokban, így az alkalmazotti állománynál akár több száz fővel is nagyobb lehet egy-egy gyártóvállat tényleges dolgozói létszáma.
A kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása és elbocsátása is sokkal egyszerűbb, mint az állományba vett alkalmazottaké, ugyanakkor az általános szabályok szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetését a munkáltató indokolni köteles, ami viszont a forrásunk esetében nem történt meg. Szintén előírás, hogy a kölcsönzött munkavállalót egyoldalú felmondás esetén is minimum tizenöt nap felmondási időben kell részesíteni, amennyiben letöltötték a három hónap próbaidőt – ám a dolgozónak ezt az opciót sem kínálták fel.
Megkerestük forrásunk eddigi munkaerő-kölcsönző cége, az LZ-Transwork Kft. ügyvezetőjét. Nagy Zoltán elmondta, hogy az elbocsátott körülbelül 60 fő közül az általuk kölcsönzött betanított dolgozók nagyjából 20-at tettek ki, a többieket mást cégek biztosították. További mintegy 65 kölcsönzött munkavállalójuk azonban most is a Bumchun-gyárban dolgozik. Hallomásból ő is úgy tudja, hogy a leépítésre a vendégmunkások érkezése miatt volt szükség, ám a Bumchun hivatalosan nem indokolta meg a döntését.
Azt a megbízók határozzák meg, hogy hány dolgozót küldjünk, illetve hány embert hívjunk vissza, ám nem szokták mindig megindokolni sem a létszámbővítést, sem a leépítést. Az elbocsátások részünkről a szabályoknak megfelelően történtek, tudomásom szerint az érintett 20 dolgozó mindegyike próbaidős volt
– magyarázta a cégvezető.
Forrásunk szerint viszont az elbocsátottak többsége letöltötte a próbaidejét, ő maga is fél éve dolgozott az üzemben. „Még a szekrényem kulcsa, a belépőkártya, sőt a munkaruházat is nálam van, fel sem hívtak, hogy adjam le ezeket” – állította. „A gépkezelésnél eléggé ott kell lenni fejben, mert sok munkahelyi baleset történik azokkal, akik nem figyelnek. A vendégmunkások betanítására csak egy hónapot kaptunk, és máris elküldtek minket. A betanítás úgy történt, hogy ők nemhogy magyarul, de még angolul sem ismerték az alapszavakat sem. Ilyen körülmények között a folyamat nagyon nehéz volt, valójában több hónapot igényelt volna” – fűzte hozzá.
A kiemelkedő munkanélküliség ellenére is külföldieket hoznak Nógrádba
A lapunknak nyilatkozó dolgozó elbeszélése szerint sem a Bumchun, sem a munkaerő-közvetítő cég nem kínált fel számukra lehetőséget az elhelyezkedésre. Ő ezért álláskeresési járadékért folyamodott.
„A legnagyobb baj hogy nincs nagyon hová jelentkezniük azoknak, akiket most lecserélnek. A kölcsönzött dolgozók Salgótarján környékiek, nem az ország távoli pontjaiból érkeznek. A városban és általában a megyében nagyon nehéz munkahelyet találni, különösen olyat, ami megfelelő fizetést kínál. Jelenleg az építőiparban is leállások vannak, így sokan nem tudják, mihez kezdjenek magukkal” – vázolta a helyzetet.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal tavalyi közlése szerint
A hivatal mintegy 10 százalékra mérte a megyei munkanélküliségi rátát, miközben a KSH 2022-ben csak 8,5 százalékra, de még az is jelentősen felülmúlja a 3,6 százalékos országos átlagot.
Érthető, ha kormányzati segítséggel a cégek hiányszakmákba hozatnak be külföldieket, vagy épp Nyugat-Magyarországra, ahol a betanított munkásokból is hiány van.
De indokolja meg nekem azt bárki, hogy Északkelet-Magyarországra, és főleg Nógrádba miért szükséges vendégmunkásokat behozni?!
– mondta a párbeszédes Berki Sándor, hozzátéve: a salgótarjáni dolgozóknak már csak azért is nagy érvágás egy ilyen leépítési hullám, mert a városban működő cégeknél megszokottá vált a külföldiek alkalmazása.
A mostani eset ellentétes lehet a decemberben módosított vendégmunkástörvény előírásaival is, amelyek szerint egyebek közt:
- csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, ahány betöltetlen álláshely van,
- minden egyes munkahely esetében meg kell vizsgálni, akad-e magyar, akivel be lehet tölteni,
- és vendégmunkást csak akkor lehet szerződtetni, ha magyar munkavállaló nem jelentkezik az adott állásra.
forrás: 24.hu
