Magyarázta a bizonyítványt.
Dunai Mónika XVII. kerületi országgyűlési képviselő – szakmája szerint magyar-francia szakos tanár! – volt a Fidesz vezérszónoka a bosszútörvényként elhíresült státusztörvény pénteki parlamenti vitanapján. A politikus kemény kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslat ellen tiltakozókkal szemben, egyúttal védelmébe vedte a Fidesz érdemi (!) párbeszéd nélkül áterőltetni kívánt jogszabályjavaslatát.
Dunai szerint „az az alapkérdés„, hogy egyet tudnak-e érteni a képviselők a mai és a jövőbeni köznevelési rendszer kérdéseiben. A megszavazandó törvényt szép szavakkal vezette fel: elmondása szerint céljuk az élményközpontú, jövőcentrikus oktatási rendszer kialakítása, amelynek érdekeit itthon és Brüsszelben is védik, „nem szavakkal, hanem tettekkel„.
„Itthon a pedagógusok béremeléseiért tüntetnek, ugyanakkor Brüsszelben mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg a pedagógusok számára”
– szúrt oda a szokásos mantrával az ellenzéki képviselőknek, elfeledve, hogy nem uniós, hanem tagállami feladat a pedagógusok béremelésének biztosítása.
Dunai ezt követően azt állította: pártja számára a gyermekek érdeke az első (?). Ezt követően hatásvadász módon igyekezett azt hangsúlyozni, hogy a mai oktatási rendszerben minden a gyermekekért történik.
Ezt követően a tanárokkal pédálózott – kifelejtve az összes többi pedagógust: az óvodapedagógusokat, tanítókat, konduktorokat, gyógypedagógusokat és a többieket –, megemlítve, hogy a jó iskolákban jó tanárok dolgoznak.
Majd azt mondta: a státusztörvénnyel a kormánypártok célja a szakmai és anyagi megbecsülés növelése a pedagógiai pályán. Emellett hangsúlyozta: szeretnék, hogy aki többet dolgozik, többet kereshessen. Majd elismételte a sokat hangoztatott ígéretet: szeretnék ha 2025 januárjára a pedagógusbér átlagosan 800 ezer forint lenne – persze, azt nem tette, hozzá, hogy bruttóban.
Ezután ismét hangsúlyozta, hogy teljesítményalapú bérezést szeretnének bevezetni, mivel – elmondása szerint – a pedagógusok többsége ezt támogatja. Az új életpályamodell bevezetésével újabb jelentős béremelésnek ágyaznak meg – állította, ezt követően pedig kijelentette: az új törvényjavaslat beterjesztését
olyan széles körű egyeztetés előzte meg, amilyen még soha (sic!) nem volt.
Ezután nekiment a pedagógus-szakszervezeteknek, az ellenzéknek, illetve a demonstrálóknak. Azt állította: a tiltakozások nem a gyermekek érdekeinek megvédéséről szóltak. Ellenben szerinte minden érdemi krikát figyelembe vettek, és az alapján módosították időközben a törvényjavaslatot.
Az ellenzéki pártok képviselőit az egyeztetések kapcsán kritizálta:
„Érdemi javaslatok helyett csak provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő”
– jelentette ki a Fidesz vezérszónoka.
„Álszent, amit a baloldal politikusai művelnek! (…) Hol szánalmasan érdektelen, hol erőszakos akciókat szerveznek”
– akadt ki, majd az ellenzéki európai parlamenti képviselők fizetését kritizálta, elfeledve, hogy a fideszesek egy fillérrel sem kapnak kevesebbet náluk.
Majd elismételte: ők minden érintettet meghallgattak, és egyetértenek azzal, hogy béremelésre van szükség. Példaként felhozta, hogy a pályakezdők bére „jelentősen emelkedhet” (igen, feltételes módban – a szerk.), persze, csak ha jól dolgoznak, bár ez alatt kérdéses, hogy mit ért.
„Meggyőződésem, amikor a tanárok kiviszik őket az utcára, és bemutatnak egyfajta magatartásformát (?), az nem szolgálja a jövő pedagógusképzését”
– hangzott el a
nyelvtanilag értelmezhetetlen mondat a magyartanári végzettségű parlamenti képviselő szájából.
(Érdekesség: a szakmai önéletrajzában még egy helyhatározórag is hibásan szerepel, pedig irodalomtudományból abszolutóriumot szerzett egy doktori képzésen a képviselő – a szerk.)
Ezután azt állította: a „híresztelésekkel” ellentétben nem csökken, hanem nő a pedagógusok szabadnapjainak száma. Emellett pedig a tanév meghosszabbítását csak elháríthatatlan külső körülmények miatt lehet meghosszabbítani, majd a háborúra utalva megjegyezte: reméli, erre nem lesz szükség.
Úgy folytatta: „eltorzították” a javaslati pontot, amely a pedagógusok megfigyelésére vonatkozott volna, ugyanis szerinte az ő életük továbbra is „szent és sérthetetlen marad„. Ebben tehát visszaléptek, a jövőben ugyanis „csak” a munkáltató által átadott eszközöket figyelheti meg a tankerület, azokat is csak munkaidőben.
A felszólalása végén elmondta: módosító javaslatot nyújtanak be – „meghallgatva a pedagógusokat” –, hogy 24 órában fixálják az érintettek kötelező, oktatással töltött heti óraszámát. Ezzel, persze, nem az intézményekben töltött órák mennyiségét, hanem a közvetlenül a gyermekek között eltöltött órák számát maximálják.
A státusztörvény parlamenti vitanapjáról szóló élő közvetítést alább lehet követni. Dunai Mónika felszólalása 15 óra 50 perc 25 másodperc és 16 óra 5 perc 32 másodperc között hangzott el: