Nagyon furcsa indoklással szolgált az ügyészség.
Az ügyészség – megint – visszadobta a Demokratikus Koalíció feljelentését Orbán Viktorral, Laszlóczki Imrével, valamint a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban – írta Czeglédy Csaba pénteken a közösségi oldalán.
A feljelentés lényege az volt, hogy a miniszterelnök és társai pontosan tudtak Laszlóczki oroszok érdekében végzett kémtevékenységéről, azonban nem tettek ellene semmit. Így a kémbank alelnöke – akit egyébként az Egyesült Államok szankciós listára tett – szállíthatta az uniós szervekről és a NATO-ról szerzett információit – derült ki Czeglédy bejegyzéséből.
Az ügyészség azonban arra hivatkozott az elutasítás során, hogy a benyújtott dokumentumokban nincs konkrét adat, amely Laszlóczki Imre hírszerző tevékenységét alátámasztaná. Márpedig az USA listára tette a bank alelnökét, sőt többször is jelezte, hogy az NBB magyarországi jelenléte veszélyes – és ezt nyilván hírszerzési adatokra alapozták – fogalmazott a politikus.
Czeglédy Csaba Facebook-posztját változtatás nélkül idéztük:
„Gyakorlatilag már csak kisbetűs hír, hogy az ügyészség megint elutasított egy DK által tett feljelentést. A Fideszt szolgáló ügyészség szerint minden rendben van az orosz kémbank körül.
A magyarországi amerikai nagykövet, David Pressman 2023. április 12-én sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki többek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankra (a kémbankra) és annak három fő képviselőjére, köztük egy magyar állampolgárra.
Ez a személy Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.
Pressman elmondta, hogy a >>Kreml által finanszírozott platform<<, azaz a kémbak jelenléte veszélyt jelent. Az Egyesült Államok számos alkalommal kérte Magyarországot, hogy vegyük komolyan Oroszország jelenlétét.
Azóta, hogy 2019-ben a bank Budapestre tette át székhelyét, az amerikai kormány számos alkalommal jelezte aggodalmát a bank jelenléte által okozott veszélyekről, illetve újra és újra jelezték, Oroszország hogyan használhatja ezt a platformot az akarata és befolyása érvényesítésére.
Vágó István – jajj, de hiányzol Pista – vetette fel, hogy ha az amerikaiak számos jelzést adtak, ami logikusan azt is jelenti, hogy információkat is átadtak a magyar kormánynak, nem kellett volna a magyar hatóságoknak már korábban intézkedniük? Vajon mit titkolnak el Orbánék szándékosan?
Az pedig nem mindennapos történet, hogy tiltólistára tesznek egy magyar állampolgárt. Vajon mit követett el, hogy ezt a büntetést kapta?
Azt, hogy a magyar kormány rendkívül segítőkész volt a kémbankkal, mi sem mutatja jobban, hogy törvényben (2015. évi XLI. törvény) rögzítették többek között ezt:
>>A Bank, fiókjainak és kirendeltségeinek helyiségeit, valamint irattárait és dokumentumait a Bank tagországa területén teljes sérthetetlenség illeti meg.<<
Arról nem is beszélve, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett állva egy közös moszkvai sajtótájékoztatójukon 2018. szeptember 18-án a következőket nyilatkozta:
>>Magyarország készen áll arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként ennek a banknak Budapest adjon otthont, és ennek a banknak a központja Budapestre költözzön.<<
A feljelentés lényege az volt, hogy Orbánék bár pontosan tudták, hogy gyanú merült fel arra, hogy többek között Laszlóczki Imre hírszerző tevékenységet folytat az uniós szervek és a NATO ellen Oroszország részére, törvényi kötelezettségük ellenére mégsem tették meg a szükséges lépéseket.
Abban már nincsen semmi meglepő, hogy az ügyészség nem tesz semmit, ha fideszes politikusok kapcsán merül fel bűncselekményi gyanú (azt az egy-két kirakatpert leszámítva), azonban a mostani feljelentést elutasító határozatukban van egy rész, ami egészen jól megmutatja a hozzáállásukat:
>>A feljelentésben és az abban hivatkozott forrásokban sincs arra vonatkozó konkrét adat, illetve erre utaló konkrét tényállítás, hogy Laszlóczki lmre Magyarország, az Európai Unió intézményei vagy szövetséges fegyveres erő ellen hírszerző tevékenységet folytatott.
Önmagában a feljelentők által hivatkozott, a bank tevékenységével és magyarországi jelenlétével kapcsolatos jelzések, illetve a Laszlóczki lmrével mint a bank alelnökével szemben elrendelt szankció ténye a feljelentett személy által kifejtett, a feljelentők által feltételezett hírszerzési tevékenységre vonatkozó adatként nem értékelhető.<<
Az ügyészség ahelyett, hogy legalább egy feljelentés kiegészítés keretében megkereste volna jogsegély útján az USA illetékes szerveit, hogy milyen adatok alapján szankcionálták a kémbank magyar alelnökét, inkább pofátlan módon leírták, hogy annak ténye, hogy Laszlóczki lmrével szemben az USA szankciót rendelt el, adatként nem értékelhető.
Tették mindezt úgy, hogy tudomással bírnak arról, hogy a szövetségesünk számos alkalommal jelezte, hogy a kémbank magyarországi jelenléte veszélyt jelent. Ezt nyilván hírszerzési adatokra alapozzák.
Amikor viszont az Ördög ügyvédje ellen nyomoztak egy szimpla vétséges ügyben, az ügyészség nagyon lelkes volt és nem volt rest megkeresni jogsegély útján az USA illetékes szerveit, hogy adatokat szerezzen meg általuk.
Közel másfél évnyi munkát tettek bele, hogy az USA-ból, Panamából, Svájcból, Németországból információkhoz jussanak hozzá.
Most mivel csupán kémkedés gyanúja merült fel, ami nyilván egy bagatell cselekmény, annyira nem is fontos nyomozni.
(A témával foglalkozó index cikket és az ügyészségi határozat hivatkozott részét kommentbe beteszem.)”
