A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni – írta a Magyar Nemzet.
A lap arról értesült, hogy május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodymyr Tsependa azonban egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Mol-nak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. A lap információi szerint erre a körülményre hivatkozva az ukrán fél azt az üzenetet kapta Usrula von Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy ilyen hozzáállás esetén „nyugodtan állítsák le” a Barátság kőolajvezetéken az olajszállítást Magyarország felé. Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A Mol mindezt fenyegetésként értelmezte, és azt közölték, közvetlenül nem kívánnak az ukrán féllel tárgyalni. Az ukrán zsarolási kísérletet levélben jelezte a Mol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felé szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni az ügyben.
Nem elhanyagolható a Barátság kőolajvezeték kapcsán Volodimir Zelenszkij kiszivárgott, február közepén elhangzott fenyegetőzése sem a vezeték felrobbantásáról. Ahogyan írtuk, túl azon, hogy hatalmas kárt okozna Magyarországnak, olyan országokat is maga ellen hangolna a Barátság déli ágának használhatatlanná tétele, amelyek jelenleg humanitárius, energetikai és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának. Nem mellesleg a Barátság működése után Ukrajna tetemes tranzitbevételhez jut, amire nagy szüksége van, ha pedig a szállítást leállítják vagy szándékosan teszik tönkre a vezetéket, azzal keleti szomszédunk jelentős bevételtől esik el. Amelyet, ahogy az előbb írtuk, épp két lépcsőben szeretne növelni és amely jelenleg a piaci ár mintegy háromszorosa.
Beszédes az a tény is, amelyre Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az M1-en hívta fel a figyelmet hétfőn. Elgondolkodtató ugyanis, hogy még egyik fél sem cáfolta a Washington Post értesülését, ami titkosszolgálati anyagokra épült. Palóc André úgy vélte, adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés-e az, ahol ilyen típusú döntéseket (mint a vezeték felrobbantása) próbálnak meg előkészíteni. Rámutatott két dologra is: egy ilyen lépéssel Ukrajna NATO-országnak akarna ártani, egy olyan szövetség tagjának, amelybe be kíván lépni, nem utolsósorban pedig a tranzitdíjbevételekből is finanszírozták a háborút.
A hír megjelenését követő percekben csak kismértékben mozdult lefelé a Mol részvények árfolyama, de a kereskedés még így is 0,9 százalékkal az előző napi záróérték felett zajlik.
Pletser: kutyaszorítóba került a MOL
Nehéz helyzetbe került a magyar olajcég, beragadt a pozíciója – reagált a Vg kérdésére az Erste olaj-, és gázipari elemzője. Pletser Tamás szerint alapvetően a legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy Horvátországgal messze nincs megegyezés az Adria kőolajvezeték használati díjáról. A horvát fél igen magas összeget szeretne tranzitdíjként megkapni a vezetékhasználatért, és az omisalj-i kikötő használatáért, amit a Mol nem fogad el.
Ugyanakkor
a magyar olajcégen egyre nő a nyomás, hogy váljon le teljes mértékben az orosz olajról.
A helyzetet jól mutatja, hogy a Barátság kőolajvezeték északi ágán, Németországba, és Lengyelországba már régen nem folyik orosz olaj, mindössze a Kazahsztánból vásárolt mennyiséget továbbítják, a következő szankciós csomagba bekerül, hogy ezen a csövön nem érkezhet oroszországi olaj az Európai Unióba – illusztrálta a helyzetet Pletser.
Azt ugyan pontosan nem lehet tudni, hogy a horvát fél menyit kér a vezetékhasználatért, de Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy négyszer annyi pénzért érkezhet az olaj Horvátországból Magyarországra, mint amennyiért a Mol a Kaszpi-tengerhez juttatja el saját, azeri mezőjén felszínre hozott nyersolaját.
