„A közelmúlt eseményei megerősítették, hogy olyan szabályokat kell sürgősen bevezetnünk, amelyek nagyobb védelmet biztosítanak az ezen eszközökbe befektető európaiak számára és megakadályozzák a kriptoeszközökkel való visszaélést a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása céljára” – fogalmazott Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere. A politikus valószínűleg a kriptovilágot megrázó botrányokra és csődökre, például az FTX bedőlésére utalt. A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje tavaly novemberben állt bele a földbe, egy hónappal később nyolc bűncselekménnyel vádolták meg az alapítót, Sam Bankman-Friedet. Ugyan a cég azóta visszaszerzett nagyjából ötmilliárd dollárnyi eszközt, de hogy pontosan mekkora kárt szenvedtek el a befektetői, azt egyelőre ők maguk sem tudják; a hatóságok becslése nyolcmilliárd dollár. Nem Bankman-Fried az egyetlen, aki hatalmas birodalmat épített, ám most börtönbüntetésre számíthat: a koreai Do Kwont, a Terra és a Luna érmék megalkotóját Montenegróban érték utol a nyomozók, miután negyvenmilliárd dolláros birodalma összedőlt. Az ilyen esetek tükrében nem meglepő, hogy az EU lépni akart, különösen, hogy a Bizottság már közel három éve előállt az első javaslatával ezen a téren.
A most hivatalosan is elfogadott MiCA (markets in crypto-assets, azaz kriptopiacok) rendelet az Unió közleménye szerint „növeli az átláthatóságot, és átfogó keretet hoz létre a kibocsátók és a szolgáltatók számára, beleértve a pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelést is”. Vagyis decentralizált technológiai alapok ide vagy oda, a kibocsátók, a kereskedési helyszínek és a kriptotárcák mind szabályozva lesznek 2024 elejétől.
Az Ars Technica cikke kiemeli: a kriptotranzakciókat a jogalkotók szándékai szerint úgy lehet majd követni, adott esetben blokkolni, mint a hagyományos banki utalásokat. Igaz, a megfelelő eszközökkel a hatóságok már korábban is képesek voltak a pénzmozgások elemzésére, például a Silk Road vagy az AlphaBay illegális piacterek felszámolásakor, vagy a Kaleta Gábor egykori nagykövetet is leleplező pedofil-rajtaütéskor. Emellett a kriptoszervezeteknek, vagyis a kibocsátóknak és kereskedőknek engedélyre lesz szükségük az Unióban, sőt, még az energiafelhasználásukról is jelenteniük kell, hogy többet tudhassunk meg a rendszerek környezetre gyakorolt hatásáról. A magánszemélyek közötti, illetve ezer euró alatti tranzakciókra a szabályok nem vonatkoznak.
Szakértők arra számítanak, hogy ezek után az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok jogalkotóinak is lépniük kell, hiszen az EU célja az, hogy világszerte hasonló elvek mentén szabályozzák a szektort.
