Ha például valaki a megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, a testét megcsonkítja, egészségét károsítja vagy megtévesztő magatartást tanúsít, a bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nyáron módosították a Büntető törvénykönyvet (Btk.), amely alapján szankcionálható lesz a kibúvás a katonai szolgálat alól, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot – írta a Telex.

Így nem kell megvárni, amíg hivatalosan is hadiállapotot hirdet az Országgyűlés. Azok a hadkötelesek, akik nem akarnak bevonulni vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, szinte azonnal büntethetőek lesznek.

A módosítást az is indokolja, hogy a 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosítás meghatározta a különleges jogrend eseteit. Ilyen a hadiállapot, a szükségállapot és a vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani a szabályozásokat is.

A lap kérdésére Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta, hogy a Btk.-módosítására azért volt szükség, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát. Így a behívás minél hamarabb megtörténhet és az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen. Szerinte az nyugtalanító, hogy az alkotmányos rend felforgatására irányuló tevékenység is szükségállapothoz vezethet. Hozzátette, azt nem tudni, mi számít felforgatásnak, az a mindenkori kétharmados parlamenti többség érzékenységén múlhat. Beszélt arról is, hogy az Alaptörvényből kikerült az a korlátozó rendelkezés, ami szerint a honvédséget csak akkor lehet bevetni szükségállapot idején, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő – írja a Telex.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu