Az emberiség történelme még mindig számtalan titkot rejt. Ezek nagy részére talán már sosem derül fény, de néha még az ókori és középkori emberek találmányainak megtalálása sem jelenti azt, hogy képesek vagyunk megérteni azoknak a működési elvét. Bizonyos régen használt eszközök és technikák mivoltját még ma is homály fedi, és minél inkább próbálják megfejteni őket a tudósok, annál több kérdés merül fel velük kapcsolatban.
1. Damaszkuszi acél
A keresztes hadjáratokról Európába visszatérő harcosok rengeteg tanulságos élményt és történetet hoztak magukkal. Az egyik legérdekesebb ezek közül a muszlim harcosok félelmetes kardja volt, melynek pengéjét az úgynevezett damaszkuszi acélból készítették. Ezek a kardok olyan hihetetlenül élesek és strapabíróak voltak, hogy akár a levegőben is képesek voltak kettészelni egy elejtett zsebkendőt.
A tudósok szerint az egyszerre kemény és rugalmas acélt nanoméretű szénrudacskák segítségével hozták létre, de hogy miként voltak erre képesek az emberek időszámításunk után 900-ban, azt senki sem tudja.
2. Görögtűz, avagy a középkori napalm
A középkor egyik legfélelmetesebb fegyvere a bizánciak által használt görögtűz volt. A 7. században kifejlesztett technika komoly előnyt jelentett a bizánciak számára a tengeri ütközetek során, hiszen a görögtűz a víz felszínén úszva is képes volt tovább égni. Érthető okokból a bizánciak évszázadokon ált féltve őrizték a csodafegyver titkát, és olyan jól tették mindezt, hogy a tudósok még ma is csak találgatni tudnak a görögtűz pontos összetételét illetően.
3. Voynich-kézirat
A 15. században íródott Voynich-kézirat valóságos Szent Grálnak számít a kódfejtők körében. A kézirat a megtalálójáról, Wilfrid Woynich lengyel könyvkötőről kapta a nevét, aki 1912-ben találta meg a 240 oldalas, kézzel írt és számtalan rajzzal dekorált könyvet. A kéziratot az teszi igazán különlegessé, hogy olyan nyelven íródott, amit senki sem ismer. A megtalálása óta eltelt 100 év alatt egyetlen betűjét sem sikerült megfejteni, pedig a világháborúkban szolgált leghíresebb kódfejtők is igyekezték feltörni a könyvet.
4. Ókori számítógép
Az antiküthérai szerkezet 1901-ben került elő a tengely mélyéről. Ez voltaképpen egy „ókori számítógép”, melyet valószínűleg az i.u. 2. században készítettek, hogy különféle csillagászati számításokat végezzenek a segítségével.
A céljában nagyjából egyetértés uralkodik a kutatók és régészek között, arra azonban a mai napig sem sikerült magyarázatot találni, hogy ki és hogyan volt képes egy olyan szerkezetet alkotni a 2. században, aminek az összetettségéhez hasonló eszközök csak több mint ezer évvel később jöttek létre először.
5. Földrengés-detektor
Bármilyen hihetetlen is, a történelem első ismert szeizmográfját a kínaiak hozták létre még a 2. században. Működési elve rendkívül érdekes volt: földrengés esetén ugyanis a sárkányok szájából egy golyó esett ki, és attól függően, hogy melyik alattuk lévő béka szájába esett, következtetni lehetett a rengés irányára.
Ha hihetünk a feljegyzéseknek, akkor ez az eszköz akár 640 km távolságból is képes volt észlelni a földrengéseket, ám a tudósok még a mai napig sem voltak képesek megérteni, hogy miként működik a belső szerkezete.
6. Costa Rica-i kőgolyók
A híres Costa Rica-i kőgolyókat a kutatók szerint gondos csiszolással formálták ilyen tökéletesre még valamikor i.e. 200 és i.u. 800 között. Senki sem tudja azonban, hogy mi célt szolgálhattak ezek a rendkívül gondosan, kétségkívül hosszú és kemény munka árán megformált kőgolyók.
7. Római dodekaéder
Egész Európában több tucat helyen találtak már ilyen, feltehetőleg a 2-4. századi Rómából származó apró (4-11 cm) dodekaédereket a régészek. Gyakori előfordulása miatt úgy vélik, hogy egy rendkívül széles körben használt és népszerű eszköz lehetett, ám senki sem tudja, hogy pontosan micsoda, mivelhogy egyetlen írott forrás sem említett még soha semmilyen hasonló szerkezetet sem. A tudósok előtt ezért a mai napig rejtély, hogy mik ezek és mire használhatták őket az őseink.
8. Phaisztoszi korong
A phaisztoszi korong a bronzkori minószi kultúra legfontosabb lelete. A 15 cm-es írásos agyagkorong különlegessége, hogy 45 egyedi jelből összesen 241 „szó” található rajta, spirális alakban rendezve, ám a mai napig sem sikerült megfejteni, hogy milyen nyelven íródhatott a minószi kultúra egyik leghíresebb örökségének szövege.
9. Rozsdamentes vasoszlop Delhiben
Delhi városában már több mint 1600 éve áll egy hat tonnás vasoszlop, amin látszólag nem fog az idő. Az oszlop a közel 2000 év alatt sem indult rozsdásodásnak, és mindmáig megőrizte eredeti színeit. A tudósok ma sem értik, hogy pontosan milyen anyagokból és miért hozták létre ezt az óriási vasoszlopot az őseink.
10. Kardok a jövőből
Az Ulfberht-felirattal ellátott viking kardok arra engednek következtetni, hogy az európaiak már a keresztesek előtt is találkozhattak a damaszkuszi acélt létrehozó kovácsok munkáival. A 9-12. századból származó kardok ugyanis olyan tiszta acélból készültek, melynek az előállításához szükséges technikát csak 800 évvel később fedezték fel Európában.
A tudósok sokáig tanácstalanul álltak a kardok eredete előtt, ám a közelmúltban, egy viking sírban felfedezett gyűrűn (lenti kép) nagy meglepetésre az „Allahért” feliratot találták arab nyelven, ami arra enged következtetni, hogy a két világ valószínűleg közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatban állhatott egymással – ily módon pedig akár a különleges damaszkuszi acélt is ismerhették a vikingek.
