Azonnal megérzi a pénztárcánk a hajnalban kirobbant ukrán-orosz háborút. A mindennapokban elsősorban a forint árfolyama, az energia- és az élelmiszerek ára kaphat egy újabb pofont – derül ki a Bank360.hu gyorsértékeléséből.
Rögtön éreztette a kirobbant ukrán-orosz háború a hatását a forint árfolyamában. Az elmúlt hetekben 356-357 forintos euróárfolyam a hírre 366 körülire ugrott, aztán korrigált 363-ra. A fejleményektől függően ennél nagyobb esés is elképzelhető, ami tartós is maradhat a háborús konfliktus elhúzódása esetén. A dollár eközben 314 forintról 324 forintra erősödött.
A forint árfolyamának romlása azt eredményezheti, hogy tartósan magas maradhat az infláció, amely akár még tovább is emelkedhet. Januárban 7,9 százalék volt a pénzromlás, a jegybank már eddig is 8-8,5 százalékra számított a következő hónapokban, és ezt a forintesés még feljebb tolhatja. Ez a Magyar Nemzeti Bankot is nyomás alá helyezheti, ami akár újabb vagy/és nagyobb mértékű alapkamat-emeléseket okozhat. Ennek hatására tovább drágulhatnak a személyi kölcsönök és a lakáshitelek is.
Az importból származó termékek automatikus drágulása mellett az energiahordozók további áremelkedésére is számítani lehet az olaj ára máris 100 dollár fölé ugrott hordónként, és ezzel párhuzamosan a gáz ára is nőhet. Magyarország számára az ár mellett az ellátás biztonságát is veszélybe sodorhatja a háború, hiszen a földgázt és a kőolajat alapvetően orosz forrásból szerezzük be. Rövid távon az ellátás biztonsága nem lesz veszélyben, hiszen kőolajból és földgázból is vannak az országnak stratégiai készletei, ráadásul már a tél végén járunk, tehát csökkeni fog a földgáz felhasználás mennyisége. Ha azonban tartós zavarok támadnak a háború miatt a szállításokban, az komoly gondot jelenthet az ellátásban.
Az energiahordozók árát jelenleg két dolog korlátozza: az egyik az üzemanyagárstop, a másik a rezsicsökkentés. A lakossági árakban tehát a növekvő energiaár egyelőre kevésbé jelentkezik, de a beszerzési árak növekedését mindenképpen meg kell fizetni valahogyan, ami előbb-utóbb a lakossági árakban és/vagy az állami költségvetés hiányában jelentkezni fog. Az energiaár növekedése azonban általában drágulást hoz, hiszen a cégek a szállításhoz és a termeléshez ugyancsak energiát használnak, és számukra a hatás direkten jelentkezik. Kivéve jelenleg az üzemanyagnál, ahol árstop van.
Árfelhajtó hatású lehet a háború az élelmiszerekre is. Oroszország és Ukrajna ugyanis nagy gabonatermelő, és a háborús piaci zavarok az elég világpiacra kihathatnak. Ez pedig Magyarországon is növelheti a már egyébként is magas élelmiszer- és takarmánygabona-árakat. Az áremelkedés főleg a kenyérfélékben és a lisztben szinte automatikusan megjelenhet, ahogyan a húsban is.
Jelenleg több alapvető élelmiszerre árstop van érvényben, ami tompíthatja ennek hatását. Kérdés, hogy a kormány a kialakult helyzetben esetleg más élelmiszerekre is bevezet-e ehhez hasonlót.
Az ukrán-orosz háború hírére a tőzsdék is nyilvánvalóan eséssel fognak reagálni, ennek mértéke és tartóssága azonban kérdéses. Mindenesetre akinek ilyen befektetése van közvetlenül (részvényekben) vagy közvetve (befektetési alapok, befektetési típusú életbiztosítások vagy nyugdíjbiztosítások), annak érdemes a szokásosnál jobban figyelni az árfolyamokat, mérlegelni a befektetései átrendezésén – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A Budapesti Értéktőzsdén máris lemérhetők a hatások: a BUX értéke, az OTP és a Mol árfolyama is jelentőset esett a háború hírére. Ilyenkor hagyományosan felértékelődhetnek a biztosabbnak tartott befektetési formák, például az állampapírok, amelyek közül megnőhet a kereslet az eurósak iránt, mert ezek az árfolyamromlástól is védhetnek.
forrás: blikk.hu
