Külföldi elemzők szerint elkezdődött a visszaszámlálás, az orosz haderők már csak a parancsra várnak, hogy átlépjék az ukrán határt.
Amerikai hírszerzési források az egyes orosz hadosztályok útvonalát, az általuk bevetett fegyverzetet, sőt, az egyes csapások helyszínét is megnevezték. Így egyre biztosabbnak látszik a háború, amely akár Kijevet és az ukrán tengerparti övezetet is érintheti. Ez viszont Magyarország és az egész EU gazdaságára is kihathat, az energiahordozók területén dráguláshoz, egyes beruházások időszakos leállásához vezethet.
Kedden kerül az orosz törvényhozás alsóháza elé az a határozati javaslat, amely felszólítja Vlagyimir Putyint orosz elnököt, hogy ismerje el önálló államnak a két szakadár ukrán területet, az úgynevezett luhanszki és donyecki köztársaságokat. A javaslatot a kommunista párt nyújtotta be a múlt hónapban, és azt várhatóan el is fogadják majd. Szakértők úgy vélik, mindez a Donyeck-medence annektálásának előjele – erről vg.hu írt.
Az orosz-magyar és az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatokra is komoly negatív hatással lehet a háború, illetve az Oroszország elleni válasz lépésként kilátásba helyezett szankciók. Pedig 2021. első kilenc hónapjában éppen meglódult a kereskedelem: a kétoldalú áruforgalom 50 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 4,7 milliárd dollárt. Az ukrán–magyar külkereskedelmi egyenleg 2020 első kilenc hónapjának 674 millió dollárja után az idén 960 millió dollárra nőtt, ami 48 százalékos növekedés.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet államok politikai és gazdasági szakértője beszélt a Blikknek arról, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges összecsapásnak. Konkrét számokat persze, lehetetlenség megjósolni.
– Természetesen az uniós szankciók mértéke nagyban függ attól, hogy az orosz haderők milyen szinten hatolnak be ukrán területekre. Lényegesen enyhébb lehet, ha csak a két szakadár megyét foglalják el, mintha esetleg Kijevig nyomulnának – vázolta a Blikknek a szakértő.
– Az EU tagországaiban az eddigiek után még inkább az egekbe szökhet a gáz és üzemanyag ára, ami idővel a magyar árakban is megjelenhet. Ha a szankciók miatt leállítják az orosz pénzügyi tranzakciós rendszert, EU nem lenne képes fizetni az orosz gázért. Köztudott, hogy az unió gázigényének 41 százaléka, az olaj 27 százaléka Oroszországból érkezik. A utazás is nullára eshet vissza a térségben, több társaság máris felfüggesztette a légi járatait, az áruszállítás is akadályokba ütközhet. A Paks 2 beruházás is csúszhat az eredeti tervekhez képest egy esetleges háború miatt – sorolta a szakértő. Sokak szerint élelmiszerválság is felléphet, hiszen mindkét ország komoly gabonaexportőr, számos országba szállít.
Ha a harcok az oroszokat sújtó válaszszankciók miatt ez is ellehetetlenül, az feltornázza gabona világpiaci árát és nálunk is drágulhat a kenyér. A forint már most gyengült, szakértők szerint épp az orosz-ukrán helyzet miatt, és a tőzsde esését is okozhatja a háború, mindez közvetlenül érinti az átlagembereket, hiszen befolyásolja a bolti árakat és a megtakarítások, például az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamát.
– Mindenki a biztonsági aspektusai fókuszál, pedig komoly humanitárius kihatásai is lesznek az utóbbi verziónak. Ukrán közvélemény kutatások során kiderült, hogy nyílt háború esetén akár 4-5 millió ember elhagyhatja a lakóhelyét. A Genfi konvenció pedig kötelez minket arra, hogy valódi háborús menekültként kezeljük az ukrán polgárokat, nem is lehetne megtagadni a belépést. Jelentősen megterheli a befogadó országok gazdaságát a százezerekről, milliókról való gondoskodás, a tömegek ellátása – hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: Lengyelország már hetek óta készül egy ilyen forgatókönyvre. Blikk-információ
forrás: blikk.hu
