Eddig a 12 éven aluli korosztály azért nem kaphatott vakcinát, mert a klinikai kísérleteket először mindig felnőtteken végzik, a fiatalabb korosztályok csak később kerülnek sorra.
Az Európai Gyógyszerügynökség különleges testülete ma ül össze, hogy döntsön arról, engedélyezi-e a 5-11 éves korosztály számára az oltóanyag használatát, írja a hvg.hu. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 646 ezer gyerek él ebből a korcsoportból.
A gyerekek oltása létfontosságú a delta variáns megjelenése óta különösen fontos a koronavírus-járvány megállításához, hiszen ez a változat eddig nem látott sebességgel terjed a kisiskolások között is. Eddig a 12 éven aluli korosztály azért nem kaphatott vakcinát, mert a klinikai kísérleteket először mindig felnőtteken végzik, a fiatalabb korosztályok csak később kerülnek sorra. Az EMA május végén engedélyezte a 12–15 évesek Pfizer-oltását, a Moderna nem sokkal később, július végén kapta meg az engedélyt a 12–17 éves korosztályban. Magyarország az EMA döntéséhez alkalmazkodva a kormány júniusban engedélyezte a 12 év feletti korosztály oltását, azóta az iskolákban is szerveztek oltási kampányokat, a korosztály oltási hajlandósága eddig körülbelül 50 százalékos.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) október 29-én jelentette be, hogy az Pfizer–BioNTech oltóanyaga kisgyerekek számára is megkapta a veszélyhelyzeti engedélyt, november 4-én pedig el is kezdték oltani a korosztályt, és már több mint hárommillió gyermeket oltottak be. Kanada és Izrael után most az Európai Unió országai, köztük Magyarország is csatlakozhat hozzájuk, hiszen az EMA döntése után már csak a tagországok egészségügyi hatóságain múlik, élnek-e a lehetőséggel.
Az Egyesült Államokban egyelőre probléma nélkül oltják a gyerekeket, és fontos különbség, hogy bár az oltóanyag ugyanaz, a 12 év alattiaknál azonban alacsonyabb az adagolás – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis. A két dózis között pedig három hét, vagyis körülbelül 21 nap különbség van a 12 éven aluliaknál is. A Pfizer vizsgálatai szerint az oltóanyag a kicsiknél 90,7 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést.
A klinikai kísérletekben jelentett mellékhatások a gyerekeknél is ugyanazok voltak, mint a felnőtteknél: a leggyakrabban karfájdalomról, a beadás helyének duzzanatáról, fáradtságról, fejfájásról, izomfájdalomról, hőemelkedésről és lázról, esetleg gyulladt nyirokcsomókról, hányingerről és étvágytalanságról számoltak be, amik általában 1-2 nap alatt elmúltak és általában a második dózis után jelentkeztek.
Az mRNS-oltások esetében (Pfizer és a Moderna) nagyon ritka esetben szívizomgyulladást (myocarditis) is feljegyeztek mellékhatásként, és bár az 5–11 éves gyerekek között ilyen esetet nem jelentettek, azt azonban a cég is elismerte, hogy a szívizomgyulladás olyan ritka jelenség, hogy ennek pontos megállapításához nem volt elég magas az alanyok száma. Az amerikai orvosok szerint a szívizomgyulladás nemcsak extrém ritka az oltás után, hanem tinédzserek között rendkívül gyorsan és könnyen gyógyul, illetve akár bakteriális és vírusos fertőzés következtében is kialakulhat, vagyis a Covid–19 is okozhatja.
Sok szülő ódzkodik attól, hogy beoltassa gyermekét a koronavírus ellen, mondván a kicsik úgyis nagyon enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a fertőzést, és nagyon-nagyon ritkán halnak meg – ami szerencsére igaz is. Kutatók és egészségügyi szakértők ettől függetlenül mindenképpen ajánlják az oltást gyerekek számára is, mert így nemcsak a fertőzések számát lehet radikálisan csökkenteni, hanem meg lehet előzni a karantént, az iskolai szünetet, és azt is, hogy a picik esetleg veszélyeztetett tanáraiknak, nagyszüleiknek adják át a vírust.
Az UNICEF szerint a világ koronavírus-fertőzöttjeinek 16 százaléka 20 év alatti, a halottaknak 0,4 százaléka kerül ki ebből a korosztályból. Magyarországon a kormány továbbra sem szolgáltat adatokat arról, hogy a 18 év alattiak közül hányan fertőződnek meg és kerülnek kórházba, az Egyesült Államokban eddig a hvg.hu cikke szerint összesen 8300, 5 és 11 év közötti gyermek került kórházba koronavírussal, és 30 százalékuknak semmilyen alapbetegsége nem volt. A gyerekek közül 791 életet követelt a Covid–19, közülük 172-en voltak az említett korosztály tagjai.
Egy októberben Bécsben elvégzett tanulmány szerint kétszer annyi gyerek esett már át koronavírus-fertőzésen, mint eddig gondolták. Az adatok szerint minden igazoltan koronavírusos gyerekre jut egy további, a tudtán kívül fertőzött vagy a fertőzésen már átesett 6–20 éves.
A delta variáns terjedése tovább növelte a gyermekek közötti fertőzések és az esetleges súlyos tünetek számát: amerikai adatok szerint a rendkívül gyorsan terjedő mutáció megjelenése óta majdnem ötszörösére nőtt a kórházban kezelt gyerekek és kiskamaszok száma.
A gyermekgyógyászok éppen ezért nem feltétlenül tartják jó ötletnek azt sem, hogy a szülők megvárják, amíg más gyerekeknek beadják a vakcinát, mondván, akkor már jobban látják, mik a mellékhatások.
Általános egyetértés van abban, hogy az alapbetegségekkel – elhízás, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, vesebetegség, magas vérnyomás – élő gyerekeket minél előbb be kell oltani, és azoknak is nagyon fontos a vakcina, akik idős, esetleg gyenge immunrendszerű rokonokkal élnek együtt.
forrás: blikk.hu
