Hosszabb beszélgetés készült Zacher Gáborral, aki márciusban nem csak 380 órát dolgozott, de azt is elárulta, hogy miért tartja felelőtlenségnek Orbán Viktor azon korábbi kijelentését, mely szerint mindenkit meggyógyítanak.

A Szabad Európa podcastjének egyik leglényegesebb gondolata, hogy senkinek nem ígéri meg azt Zacher Gábor, hogy biztosan meggyógyul, helyette inkább úgy fogalmaz: mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez megtörténjen.

Az számoljon el azzal a lassan 22 ezer halottal, aki Magyarországon belehalt ebbe a járványba.

Nem számolja a lélegeztetőgépre tett betegek számát sem, egészen pontosan azt, naponta hányszor van szükség erre a lépésre.

„Úgy szoktam csinálni, amikor adjuk az altatószert, hogy mondom a betegnek, hogy kezdjen el számolni. Egy, kettő, három, és akkor látjuk azt, hogy a tudatállapota mikor szűkül be az altatószertől, fájdalomcsillapítótól, aztán megkapja az izomlazítót” – meséli a folyamatról, és hozzáteszi, hogy az ilyenkor elhangzó utolsó mondatok benne is emlékképeket hagynak, melyek többnyire halálfélelemről árulkodnak. A betegek a legtöbbször azt kérdezik, hogy ugye nem fognak meghalni vagy hogy ugye meg fogják menteni őket.

„Van, akinek ez tényleg az utolsó mondata” – mondta kendőzetlen őszinteséggel.

Olyan is előfordult, hogy két élet között kellett döntenie, ezt szaknyelven Bergamo-dilemmaként tartják számon.

„Nem azt mondom, hogy rendszeresen előfordul, de volt olyan nálunk is egy-egy alkalommal, ahol én dolgozom Hatvanban, de más intézményekből hallottam kollégáimmal beszélve, hogy bizonyos kor fölött, ha nincsen szabad lélegeztetőgép vagy mondjuk több olyan beteg van, aki gépre kerülne – akkor azt mondjuk, ki az, akinek jobb esélye van” – osztotta meg tapasztalatait a legnehezebb pillanatokról.

Véleménye szerint nem oké, hogy az orvosoknak megtiltották a nyilatkozatokat, hogy a sajtót nem engedik be a kórházakba, hisz így a valóságot rejtik el a nyilvánosság elől, többek között azt, hogy az egészségügyi dolgozók hihetetlenül fáradtak.

forrás: blikk.hu