Orbán Viktor mond beszédet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó” című rendezvényén. A csütörtöki, online formában megtartott rendezvényen sok minden kiderülhet a gazdaság helyzetéről, a következő időszakban várható irányokról.

Orbán Viktor miniszterelnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, az MKIK elnöke is beszédet mond.

A beszédeket Parragh László kezdte

– A beruházási rátánk a legmagasabb volt az EU-ban, a beruházásaink a második legmagasabb szintet érték el. Jól álltunk a munkanélküliség terén és az államadósság cökkenése a negyedik legnagyobb volt az Unióban 2010 és 2019 között. A beruházások növekedése 2016 után hihetetlen meredeken indult felfelé – mondta az iparkamarai elnök.

Sajnos a koronavírus megérkezett, épp tavaly, az iparkamara akkori gazdasági évnyitóját követő napon kellett bevezetni a járványügyi intézkedéseket. Tavasszal kínálati oldali és keresleti oldali sokk is keletkezett. A kereslet összeomlott, a kínálati oldalon nem volt miből elég. A légiközlekedés, turizmus hetek alatt omlott össze. Az elsődlegesek az egészségügyi kérdések voltak, mert nem tudtuk, mivel állunk szemben.

Nyárra javult a helyzet, aztán jött a következő hullám. Azt nem tudni, mikor ér véget a járvány, de ha tavasz végére, nyár elejére ez sikerül, még idén szép számokat lehet produkálni. A magyar gazdaság nincs bajban, bizonyos ágazatok vannak bajban, őket kell segíteni. A feladat most az, hogy gondoljuk át, milyen lépések, megállapodások szükségesek a következő 10 évben. Olyan területek mentén, amelyeket elvárnak tőlünk:

• Digitalizáció
• Zöld és fentartható gazdaság
• Hazai tulajdonú vállalkozások erősítése a nemzetgazdaságilag kulcsfontosságú területeken: élelmiszeripar, építőipar, járműipar és a védelmi- és űripar, ez utóbbi mint lehetőség és kihívás.

Parragh szerint fontos az oktatásban való részvétel, a szakképzésben jelentős szerepet kaptak a gazdasági szereplők: megfogalmazzák az igényeket és ellenőrzik a rendszer működését, ez a tanulói szerződéses rendszeren keresztül történik. Ahogy a munkaerőpiac változik, úgy változik a kereslet is, ehhez az iskolai rendszert és a tananyagot is hozzá kell igazítani – mondta.

Hozzátette, hogy rengeteg pénzt helyeztek ki a GINOP rendszerben, és megemlítette, hogy a brüsszeli pénzek kiáramlása sokkal lassabb, mint a gazdasági szereplők szeretnék. Olyan feltételrendszer van, amivel nehéz mit kezdeni. A kamara feladatai között megemlítette a vállalkozókat segytő programjaikat és a tancsadásokat, képzéseket.

Amíg a kereslet nem mozdul meg, addig egy olya gazdaság, ahol a GDP 60 százaléka exportból van ilyen Magyarország – az nagyon kiszolgáltatott. Látható, hogy a vállalkozások visszafogták a beruházásokat, látni, hogy a korábbi társadalmi-gazdasági viselkedések változnak. látni, ha újra nyitunk és újra lehet a Balatonra menni, megint kevés lesz a pincér és a szakács.

Nem tudni, mekkora csődhullám-veszély, de számolni kell vele, ha majd újra kell fizetni a hiteleket – mondta Parragh László. Az uniós munkaerőpiac hatással van ránk, lefölözhetik a magyar munkaerőpiacot.

Az elmúlt időszakban Magyarország olyan piacokra is bejutott, ahol korábban ott volt, majd a rendszerváltás után kiszorult.

Vannak ágazatok, melyeket a védelmi intézkedések visszavetettek. A kis- és középvállalati szektor könnyen bajba kerülhet, ezért a kamara kezdeményezi a Széchenyi-kártya fenntartását és egy olyan hitel bevezetését, melyet gyorsított eljárásban a legkisebb vállalkozók kaphatnának meg – mondta Parragh László.

A célok:

• bürokratikus terhek csökkentése
• növekedésbarát adórendszer
• kutatás-innováció támogatása
• digitalizáció elősegítése
• fenntartható világ felépítése

Sokan nem hiszik el, hogy véget ér a covid-válság, De véget ér, és akkor, aki gyorsan reagál, az ennek a nyertese lesz – mondta Parrag László.

Varga Mihály pénzügyminiszter:

104 millió ember fertőződött meg a világban a koronavírus-járványban, drámai adat, hogy több mint kétmillióan bele is haltak. A járvány emberi, egészségügyi károkat és gazdasági károkat okozott. A válság nagyobb volt, mint az 1929-es válság: ami akkor 3 év alatt következett be, most 3 év alatt – kezdte a miniszter.

2020 januárja és februárja úgy alakult, ahogy vártuk, köszönhetően az ezt megelőző munkának. A dinamikus növekedést durva fékezéssel állította meg a járvány. Márciusban durva visszaesést hozott, a második negyedév is: 13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság. Az elmúlt évek gazdasági lépései szerencsére erősebbé tette a magyar gazdaságot. Az egész évre vonatkozóan ezért várhatóan a vártnál kisebb, 5-6 százalék közötti lesz a visszaesés – mondta Varga Mihály.

1000 milliárd forint hiányzott az államháztartásból a lassuló gazdaság miatt. A költségvetési akadálya az emberi életek védelmének és munkahelyek megőrzésének nem volt és nem is lesz. Akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk az elmúlt évek fiskális politikájához és nem támogatunk, nem élénkítünk akkor, amikor kell. fokozatos, a növekedést nem fékező adósságcsökkentést hajtottunk végre az elmúlt években: 80 százalék feletti mértékről 5 százalékra csökkent. Az államadósság az uniós átlag alatt van, a hiány a mostani, válság miatti növekedéssel is az uniós szinten van.

A magyar gazdaságvédelem a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, ez adta a korábbi években is a növekedés motorját – mondta Varga Mihály.

forrás: blikk.hu