Életmód, Érdekes

7 ok, amiért a 8 órás munkanap végérvényesen elavult már napjainkban

A 8 órás munkanap a modern civilizáció egyik legfőbb eredménye. Robert Owen angol vállalkozó vetette fel az ötletet, hogy az akkoriban bevett fél nap helyett dolgozzanak csak harmad napot az emberek. A képlet a következő volt: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra alvás. Akkoriban ez rendkívül ideálisnak tűnt, napjainkban azonban már egyre többször esik szó arról, hogy mennyire elavult, és mennyire meg kellene változtatni ezt a fajta munkaszemléletet.

 

 

 




 

A 8 órás munkanapot több mint 100 évvel ezelőtt találták ki, amikor még teljesen más világ volt.

8 órás munka oka

Ernst Abbe, a Carl Zeiss üzem tulajdonosa 1888-ban először vezette be dolgozói körében a 8 órás munkanapot. Később más üzletemberek is csatlakoztak hozzá, például Henry Ford. A 8 órás munkanap hatására a munkások fellélegeztek: több idejük volt kikapcsolódni és a családjukkal lenni. Bár a mai napig általában heti öt napban napi nyolc órát dolgozunk, mégis sokan panaszkodnak arról, hogy semmire sincs idejük. Miért van ez?

Először is, több mint 100 évvel ezelőtt az emberek többsége nem vesztegette az idejét a munkába járással, mert a gyárak körül komplett települések jöttek létre, az emberek pedig a közvetlen közelébe költöztek, hogy könnyen elérhető legyen számukra. A vállalkozások gyakran lakást adtak a munkásaiknak a munkahely közvetlen közelében.

Manapság azért, hogy a nagyvárosok lakói az irodájukba érjenek, sokszor napi 1,5-2 órát kell utazással tölteniük, és ugyanennyit hazafelé is. Ennek eredményeként a 8 órás munkához kapcsolt 8 óra pihenés alaposan lecsökken, jó esetben örülünk, ha 3-4 marad belőle.

Másodszor, a 19. század végén és a 20. század elején a nők többsége nem dolgozott, egyszerű házimunkát végzett. Ezért amikor a férj hazajött a műszakból, már nem kellett főznie vagy ellenőriznie a gyermekei házi feladatait.

Idővel, miután egyre több nő kezdett el dolgozni, a fejesek megpróbálták kompenzálni a távollétüket, például központi konyhákat hoztak létre, hogy ellássák a dolgozó embereket és a családjaikat, ez azonban nem tartott sokáig.

Napjainkban általában már mindkét felnőtt dolgozik a családban, és a háztartási munkákat is egyformán megosztják egymás között. Ez persze a jobbik eset, de nem ritka, hogy a nőknek a munka mellett kell még elvégezniük ezt egyedül, így pedig egyáltalán nem marad idejük pihenni.

Még a holland lakosság körében is tapasztalható a növekvő időhiány jelensége, pedig náluk a legrövidebb a munkahét a világon – kevesebb, mint heti 30 óra. Számukra 1980-ban a munka, a házimunka és a gyerekeik oktatása átlagosan 43,6 órát vett igénybe hetente, 2005-ben azonban ez a szám már 48,6 volt. A holland munkavállalók háromnegyede szenved időszűkében, egynegyedük általában túlórázik, és minden nyolcadik munkásnál megfigyelhetők a “kiégés” okozta tünetek.

 

 

 




 

 

 

Ez egészségtelen

Hetente változó óra

Ausztrál tudósok szerint egy férfi nem képes 47 óránál többet dolgozni hetente egészségkárosodás nélkül, míg a nőknél 34 óra a plafon. Ez főként annak a ténynek köszönhető, hogy a nők sokkal több időt töltenek a házimunkával, mint a férfiak.

A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy egyetlen munkahétnek sem lenne szabad meghaladnia a 39 órát. Ha a munkaidő ezt meghaladja, az hatással van a mentális és fizikai egészségre, mivel ebben az esetben az illető nem lesz képes kellő figyelmet fordítani a táplálkozásra és a higiéniára.

Kanadai tudósok kimutatták, hogy a heti 40 órában dolgozó embereknél a magas vérnyomás kockázata 50%-kal magasabb, mint azoknál, akik maximum 35 órát dolgoznak.

Az agyunk nem képes 8 órán keresztül keményen gondolkodni

Nem tud dolgozn

Henry Ford munkásai futószalag mellett dolgoztak, és az ott végzett fizikai munka nem igényelt szellemi képességeket. Manapság más a helyzet: a munka ma már sokkal kreatívabbá vált, így a fizikai terhelés mellett sokszor még nagyobb szellemi terhelést okoz. Napi 8 órában pedig nem lehet szellemileg eredményesnek maradni. Számos szakmában, például a különféle sportokban, az írók és a zenészek között is megfigyelték már, hogy napi 4-5 óránál egyszerűen nem tudnak tovább koncentrálni a képességeik fejlesztésére.

A 8 óra intenzív agyi munka és az állandó folyamatos döntéshozatal során az emberi agy tartalékai kimerülnek. Roy Baumeister a kutatásaiban kimutatta, hogy azok a foglyok, akiknek a feltételes szabadlábról történő meghallgatását ebéd előtt tartották, sokkal nagyobb valószínűséggel kaptak pozitív elbírálást, mint azok, akiket késő délután. A jelenség mögött az az ok áll, hogy délutánra a bíróknak már túl sok ítéletet kellett hozniuk, amitől fáradtak voltak és gyengült a döntéshozatali képességük.

A kemény munka nem jelenti azt, hogy produktívak leszünk

Órák változása

1930-ban a nagy gazdasági válság idején W. K. Kellogg iparmágnás úgy döntött, hogy 6 órás munkanapot vezet be a gyárában. Ennek eredményeként az alkalmazottai termelékenysége jelentős mértékben növekedett, a balesetek száma pedig 41%-kal lecsökkent.

A hetvenes évek elején az infláció rekordmagasságot ért el Nagy-Britanniában, ezért Edward Heath miniszterelnök 3 napos munkahetet vezetett be. A kormány arra számított, hogy a termelés csökkenése 40%-os lesz, de a tényleges csökkenés nem haladta meg a 20%-ot, de néhol még a 10-et sem. A munkavállalók ugyanis bár kevesebbet dolgoztak, hatékonyabban csinálták azt.

 

 




 

 

 

Minden ember bioritmusa eltérő

A tudósok bebizonyították, hogy az emberek két csoportra oszthatók: éjjeli baglyok és reggeli pacsirta. Van, akinek a feje reggel 8-9 óra környéként éri el a termelékenysége csúcsát, míg másoknak nagyon nehéz korán kelniük, viszont este akár hegyeket is képesek megmozgatni.

A 8 órás munkanap azonban aligha kedvez az éjjeli baglyoknak: számukra ez egy nagyon stresszes és termelékenység szempontjából egy roppant hátrányos felállás, mivel nekik épp, hogy tovább kellene aludniuk, hogy aztán a nap későbbi részében érjék majd el a produktivitásuk csúcsát. Talán ezért is tartják őket sokszor lustának és semmirekellőnek.

8 óra irodában ülés megöli a kreativitásunkat

Megölt kreativitás

A mai gazdaságban a kreativitás és az innováció első helyen áll. Abban pedig egyet kell értenünk, hogy nem valószínű, hogy egy olyan ember különleges és ragyogó ötlettel áll majd elő, aki egész nap csak a számítógépet bámulja és az otthona, illetve az iroda közt vezető úton kívül semmit sem lát. A kreatív gondolatok ugyanis nem a gép előtt ülve, munka közben jönnek, hanem általában akkor, amikor nem terheli az agyunkat túlzott információáramlás, például túrázás, sportolás, a barátokkal történő beszélgetés vagy zuhanyozás közben.

Nincs már szükség irodákra

A távmunka egyre népszerűbb, mert a modern technológia immár lehetővé teszi számunkra, hogy bármikor-bárhonnan pénzt tudjunk keresni. Ez a munkáltatók számára is előnyös, hiszen spórolhatnak az irodabérléssel, és az alkalmazottjaik is boldogabbak, mivel több idejük jut pihenni és a szeretteikkel való kommunikációra.

Sok nagyvállalat már készen áll arra, hogy nagyobb szabadságot biztosítson ebben az alkalmazottainak: a Google és az Intel alkalmazottai például akkor járnak dolgozni, amikor akarnak, akár éjszaka is bemehetnek a céghez, ha úgy tartja kedvük.

Mindennek van azonban hátránya, a távmunka egyik legnagyobb hátránya pedig, hogy nehéz nyomon követni az alkalmazottakat, ezért ilyen esetben sokszor elkerülhetetlen, hogy ne a ténylegesen elvégzett munkaórákért, hanem az eredményeikért kapják a fizetésüket a dolgozók. Ennek van egy még nagyobb hátránya is: az ellenőrzés hiánya miatt ugyanis csökkenhet a termelékenység, így elképzelhető, hogy bár otthonról dolgozunk, valójában sokkal több időt töltünk munkával, mintha a munkahelyünkön lennénk. Ez persze már főként inkább önkontroll kérdése.

 

 

 

 

 

forrás

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?