Október első hetében szinte egész Kína útra kelt, mégsem lett tömeges megbetegedés belőle. A szakértők szerint a világ többi része tanulhatna abból, hogyan nullázta le egy éven belül az ország szinte teljesen a vírust ellenszer nélkül is.

Szeptemberben a kínai miniszterelnök kijelentette: országa legyőzte a vírust, a gazdaság pedig növekedésnek indult. Október első hete a kínaiaknál nagy ünnep, az Aranyhét alkalmával szinte az egész ország útra kel, hogy meglátogassa családtagjait. Idén kb. 637 millió kínai indult útra az országon belül, ám a hatalmas népvándorlás után is csak 20 új koronavírusos esetet jelentettek kedden – ez a szám aznap csak az Egyesült Államokban 54 512 volt. A Business Insider szedte össze, minek köszönhető, hogy

Kína alig egy év alatt szorította vissza a vírust és állította talpra az országot, miközben a Föld többi részén lassan kontrolálhatatlanul tombol a járvány.

A világ nagy része elképedve és biztonságos távolságból nézte, ahogy januárban és februárban az addig ismeretlen Covid-19 leterítette Kínát. A bezárt emberek, a lélegeztetőgépre kötött testek, a maszkos emberek aztán egy csapásra hétköznapiak lettek a világ többi része számára is, mikor február-március környékén szétterjedt a világban a járvány. Kínáról a fókusz nagyon hamar átkerült Európára, az Egyesült Államokra, Indiára, Vuhanról pedig már nem sokat lehetett hallani. Kína ugyanis nagyon hamar és sikeresen semlegesítette a vírust úgy, hogy ellenszerük még nekik sincs. Október első hetében mindenki szabadon útra kelhetett, az állami média adatai szerint 69 milliárd dollárt (azaz kb. 21,4 billió forintot) költöttek a kínaiak a kikapcsolódásra, utazásra és az esküvőkre. Szeptember 9-én Xi Jinping kínai miniszterelnök bejelentette: Kína legyőzte a koronavírust.

Az ország gazdasági mutatója 3,2 %-ot nőtt a második negyedévben, ezzel Kína lett az első olyan vezető gazdaság, amelynek sikerült kilábalnia és újra növekedésnek indulnia a járvány után.

Az angolszász országokban hamarosan jön a hálaadás, Európában a halottak napja, majd a karácsonyi időszak, ám távolról sem tűnik úgy, hogy a járványban fuldokló országoknál ugyanolyan sikerrel lehetne megtartani a hagyományokat, ahogy Kínában. A számok mindenhol emelkednek, sorra dőlnek a rekordok – nálunk is, a tegnapi napon ismét kiemelkedően sokan haltak meg, és ismét 1000 fölött az új megbetegedések száma.

Mit csinált Kína máshogy?

Gyors és átfogó tesztelés

Kínában az elsődleges eszköz, amivel felvették a harcot a vírussal, az a tesztelés volt.

Sokat, gyorsan és rendkívül hatékonyan teszteltek, nem mellesleg pedig ingyen.

Az országban döbbenetes gyorsasággal húztak fel mobilkórházakat és tesztelőállomásokat, ahol óriási mennyiségű tesztet tudtak végezni – pozitív teszt esetén pedig azonnal elkülönítették az illetőt. Tizennégyezer hőmérsékletmérő-állomást állítottak fel az országban a főbb közlekedési csomópontoknál, hogy ezzel is kiszűrjék a lázas utasokat. Több kínai városban is teljeskörű tesztelést vezettek be, amint bekerült a vírus a városba. Legutóbb Csingtao városa jelentette be, hogy mind a 9 millió lakosát letesztelik 5 nap leforgása alatt, mivel 12 új esetet regisztráltak a helyi kórházban, de Vuhan 11 milliós lakosságát is 10 nap alatt tesztelték le. A gócpontban egyébként volt olyan, amikor 1,46 millió tesztet végeztek el egyetlen napon – csupán összehasonlításként: New York állam 3 hónap alatt tesztelt le 1,7 millió embert. A teszteléshez pedig hozzátartozott az is, hogy a kontaktkutatást is nagyon komolyan vették, amelyben a szakértők egybehangzó véleménye szerint a világ többi része nagy kudarcot vallott.

Szigorú karantén

Bár a világ nagy része elképedt, amikor Vuhant 76 napon át tartották lezárva, végül ez is a siker egyik komponense volt. Kínában rendkívül szigorúan vették a karantént és azt is, hogy nem tartózkodhatnak az emberek az utcán. Ez persze annak fényében nem meglepő, hogy az országban nem számít újdonságnak az emberek megfigyelése, éppen ezért a kínaiak jobban hozzá vannak szokva a folyamatos monitorozáshoz, ráadásul a hatóságoknak is megvannak az erre bejáratott módszerei: kamerák, arcfelismerő rendszerek, drónok. Mindez célt is ért, hiszen egy júniusban megjelent tanulmány szerint Vuhanban a karantén alatt nyolcadjára csökkent az emberek közti interakciók száma. A világ többi részén ehhez képest jellemzően nem veszik komolyan a kijárási korlátozásokat az emberek, sőt, világszerte tüntetéseket szerveztek a korlátozások és a maszkviselés miatt.

Már van tapasztalatuk a járványok terén

Kínának nem ez az első találkozása a gyorsan terjedő betegségekkel a 21. században: 2003-ban a SARS-járvány szintén innen indult ki, és a Távol-Keleten okozott igazán nagy pusztítást. A WHO világjárvánnyá nyilvánította az epidémiát: 8096 ismert esetet diagnosztizáltak, 774 ember halt bele. Bár a halálozási ráta magas – 9,6 százaléka halt meg a betegeknek – az esetszámok a koronavírushoz képest eltörpülnek. Mégis olyan helyzet elé állította Kínát, amely miatt most némiképp előnyből indult: tapasztalatokat szereztek azon a téren, hogyan birkózzanak meg egy vírussal. Xi Chen, a Yale Egyetem professzora szerint a kínaiakban a SARS-járvány fájdalmas nyomokat hagyott a magas halálozási rátájával: tudták, hogy komolyan kell venni az intézkedéseket, hisz látták, hogy mi lehet belőle.

Ott nem volt „koronavírus-fáradtság”

Bár a fertőzésnek jellemző tünete a fáradékonyság, a WHO szakértői szerint egy másik típusú fáradtságot is okoz a járvány, igaz, átvitt értelemben: hosszú hetek és hónapok után az emberek belefáradnak a korlátozásokba, és nagyobb eséllyel szegik meg és értékelik át a szabályokat, mivel személyes szabadságukat egy idő után fontosabbnak vélik az egészségüknél.

A WHO szerint mindez Európára nagyon jellemző, főleg két bizonyos korcsoportnál: a tinédzsereknél és a fiatal felnőtteknél, ők terjesztik a legkönnyebben a vírust, ám nem ők halnak bele, hanem az idősek és betegek.

A lap konklúziója, hogy Kína a gyors és szigorú intézkedésekkel, előzetes tapasztalataival és világosan kommunikált üzeneteivel nyerte meg a harcot a koronavírus ellen. Ezzel szemben a világ többi része meglehetősen következetlenül kezeli a vírust – tavasszal például túl hamar oldották fel a korlátozásokat -, a vegyes üzenetek miatt bizonytalanság van az emberekben, sem a megfelelő tesztelésre, sem a kontaktkutatásra nem fordítunk elég energiát, ráadásul nem sok tapasztalatunk van a világjárványok terén. A téli időszakban minden eddiginél gyorsabban terjedhet a vírus, és az ugrásszerűen növekvő számok miatt előbb-utóbb változtatni kell majd az országoknak a járványkezelési stratégiájukon, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu