Kati, Évi, herbál, kristály, zene, kréta – néhány név az elmúlt évtized leghangzatosabb dizájner drog-listájáról. Az elmúlt hetekben egy új szer is bekerült a köztudatba: a „bika”, ami már több mint húsz halálos áldozatot követelt Borsod, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megyében és Budapesten. Ha a köztereken, megállókban zombi-szerű, vagy épp őrjöngő fiatalokat látunk, esélyes, hogy a bika dolgozik bennük.
Merthogy az új drog főként a fiatalok között népszerű, eddig kizárólag 36 év alatt ölt, a szakemberek szerint félelmetes tempóban képes lepusztítani a szervezetet. A hangzatos nevű drog azonban nem csak bűnügyi kérdés, a történet mögött szegregációs problémákkal és gazdasági kérdésekkel találjuk szembe magunkat.
Egy titokzatos utcadrog
Bő egy hónappal ezelőtt jelent meg egy hír a rendőrség honlapján, amely szerint „egy új életveszélyes hatóanyagú dizájner drog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős.”
Az drogot a miskolci, lyukóvölgyi haláleset után azonosították egy orvosi intézetben, majd szakértők májusig visszamenőleg megállapították, hogy ezidáig már tizenegy haláleset köthető az új vegyülethez. A szer a „bika” utcai nevet kapta, és viszonyításképp, közel annyian haltak meg használata miatt, az elmúlt három hétben mint koronavírusban. De mi lehet ez a szer, ami miatt az utcákon mostanában magatehetetlenül vonagló embereket látni, használatába pedig már 21-en belehaltak?
A bika névre keresztet anyag mögött körülbelül 40-50 kémiai vegyület húzódhat meg, ezért ezt a fantázianevet, csak azért választották a kutatók, mert a kábítószer hatása nagyon hasonló.
– mondta Zacher Gábor az ország leghíresebb toxikológusa, az ügy kirobbanása után pár nappal. A névhez továbbá az is passzol, hogy az eddig talált vegyületek nevéből kijön a B-I-C-A betűszó is – de arról, hogy ez mit takar egyelőre csak sejtéseink lehetnek, ellentétben mondjuk a kannabiszban található THC-val.
A bikának „tízszer erősebb a hatása, mint a marihuána fő hatóanyagának, a THC-nak” – szögezte le Zacher. Ezen kívül olyan jogi akadályokba sem ütközik, mint a fű, hiszen hogyan lehetne betiltani egy olyan szert, amiről nem is tudjuk, hogy létezik?
A jogi dimenzióin felül pedig ott van az a szempont is, hogy a fogyasztó szemszögéből a bika anyagilag „megéri,” mert míg a marihuána grammjáért több ezer forintot kell fizetni, az új szintetikus kábítószer utcai ára mindössze 150-200 forint a NOIZZ által megkérdezett Zacher szerint. De kinek éri meg, hogy 150 forintért egy olyan anyagot használni, amit előtte egy kísérleti egéren sem próbáltak ki, de minimum gyanús és veszélyes?
Escobar elbújhat
Az elmúlt évtizedben „kettős drogpiac” alakult ki itthon:
- a bérből, fizetésből élő középosztály és a felsőbb osztályok célpontja a jobb minőségű – főként Hollandiából vagy a Nyugat-Balkánról származó – szerek, mint például a fű, az ecstasy, a speed, gazdagabbaknál a kokain.
- A szegényebb, kevés jövedelemmel rendelkező, szegregátumokban élő csoportok ezt nem tehetik meg: nekik maradnak a nagyrészt Kínából, Indiából és Vietnámból érkező olcsó szintetikus szeret – amikről javarészt senkinek sincs sejtése mit tartalmaznak.
Utóbbi ellenőrizhetetlen mennyiségben és változatban ömlik be az országba: szinte korlátlanul lehet online rendelni, mert a hatóságok nehezebben tudják ellenőrizni a forgalmazott termékeket.
Megkérdeztük a pszichoaktív-szerhasználóknak egészségügyi, szociális és jogi szolgáltatásokat nyújtó, az addikciókkal kiemelten foglalkozó Kék Pont Alapítványt a helyzetről. A civilszervezet munkatársa, Dávid Ferenc is kiemelte, az elmúlt években nagyon sok új stimuláns jelent meg és szerinte ezek abban is különböznek a régi típusú kábítószerektől, mert
Dávid szerint a drog útja nagyjából úgy néz ki, hogy a szert megrendelik Kínából, acetonnal fölhígítják, hozzáraknak zsályát, esetleg kendert, majd lám, kész is van az az anyag, amit aztán lehet teríteni Borsodban, Nógrádban, vagy épp Budapesten.
Látható, hogy az alsóbb osztályokat letaroló kábítószerbiznisz hasonlóan működhet, mint egy nagyvállalat: a legutóbbi letartóztatások során kiderült, hogy volt olyan szervezet, amely két év alatt több százmillió forintot zsebelt be, és informatikust, logisztikust is alkalmazott. A drogot jól kiépített, megfelelően szervezett infrastruktúrán keresztül készítik és szállítják Európába az ázsiai származási helyről, ahol fizikus, kémikus végzettségűek dolgoznak a droglaborokban.
Az anyag pedig jóformán megállíthatatlanul áramlik Magyarországra is: egy nemrégiben felszámolt bűnszervezet például legalább 14 ezer csomagot kézbesített közel két év alatt, amivel körülbelül 200 millió forint bevételre tettek szert a rendőrség becslése szerint. De akkor mekkora lehet a teljes piaca az új szintetikus szereknek? Zacher úgy véli, a beáramló mennyiségnek csupán
5-8 százaléka kerül lefoglalásra.
El lehet tehát képzelni, mekkora a dizájner drogpiacon forgó valóságos összeg. A toxikológus kérdésünkre hozzátette, Magyarországon körülbelül 800 tudatmódosítószer van, amiből 80-100 lehet a mennyiség, ami a napi gyakorlatban előfordulhat.
„Nagyon-nagyon sok pénzről van szó” – tette hozzá, ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a dizájner drogoknak
Ez a cucc az identitásodat akarja
A Kék Pont munkatársa szerint a dizájner drogok alapvetően változtatták meg az a szegényebb rétegek kábítószer-fogyasztását és a drogok elleni küzdelmet: „ezeknek a szereknek a követhetősége lenyomozhatósága más kihívások elé állítja a hatóságokat. Ez pedig az utóbbi 10 évben alakult ki.”
Szerinte a bika és a többi dizájner drog „hatasára sok esetben egyfajta »én-vesztett« állapot, a saját identitás és én érzékelés átmeneti elvesztése tapasztalható. Ez annak lehet fontos, akinek az élete nagyon rossz minőségű.”
A változás Dávid szerint, „nem elsősorban egyéni akarat, hanem intézmények kérdése,” tehát valójában összehangolt állami szociálpolitikára lenne szükség.
Forrás: Noizz.hu
