Egy év alatt 141 százalékkal drágult az alma és az őszibarack. Ráadásul borítékolható a termelés költségeinek a növekedése, és ez még erősebben tükröződik majd az árakban is, különben nem lesz aki megtermelje azt, ami az asztalra kerül. Ennek nyomán az árak minden bizonnyal tartósan magasak leszek.

Egy év alatt 141 százalékkal drágult az alma és az őszibarack

Elszállt a gyümölcsök ára, ez már a KSH legutóbbi inflációs jelentéséből is kiderült, a részletes terméklistán mindössze négy gyümölcs árát figyelik meg, de mind jelentősen drágult: az alma 89 százalékkal, a citrom 45, a narancs 43, a banán pedig 12 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az Agárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszere jóval több gyümölcsöt monitoroz, és ez a számsor még durvább. A július végi (a járvány miatt szűkített) adatok szerint a statisztikában szereplő két budapesti piacon a málna volt a legdrágább, kilónként 2980 forint, azt követte a köszméte (1380, 1780 forint), és a kajszi (980, 998 forint).

Ha pedig a tavaly július végi árakhoz hasonlítjuk, az derül ki, hogy egy év alatt legjobban a kajszi (+96; +150 százalék), az idared alma (+141 százalék), és a sárga húsú őszibarack (+75; +141 százalék) drágult. Több mint duplájába kerülhet még a köszméte, a golden alma, a szilva, és a sárgadinnye is.

A zöldségeknél viszont most nem jellemző kiugró áremelkedés. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc megjegyezte, ezek a statisztikák jól jelzik a trendeket, ugyanakkor az ország különböző részein lévő piacok, illetve üzletek árai között akár 50-80 százalékos áreltérések is lehetnek a kereslettől és a kínálattól függően.

Betettek a gyümölcsöknek a tavaszi fagyok

A gyümölcsöknél a jelentős áremelkedés legfőbb oka most a fagykár. Legutóbb 2007-ben volt olyan mértékű elfagyás a gyümölcsösökben, mint az idén – tudtuk meg Ledó Ferenctől. Hozzátette, vannak olyan időszakok, amikor a magyar termelésből hiányzó gyümölcsöket importból lehet pótolni, és ezzel az árakat is kordában tudják tartani, de most Európában sincs annyi gyümölcs, hogy például a kajszi-, illetve őszibarackból hiányzó mennyiséget pótolni tudják.

Almánál más a helyzet – a minőségi nyári alma még csak ezután jelenik majd meg a piacon, eddig a tárolt télit értékesítették. Almából már tavaly is kevés termett a legfőbb európai termelőnél, Lengyelországban, és Magyarországon is. Erre jött rá, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan fölvásárlásba fogtak, így az amúgy is szűkös készlet még jobban kifogyott, a kialakult hiány erősítette a drágulást.

Összességében egész évben magas gyümölcsárak várhatóak a szakember szerint. A zöldségeknél viszont kicsit árnyaltabb a kép – az olyan növényfajoknál, mint például a paprika és a paradicsom, ahol a friss piaci termelés jelentősebb része üvegházból, fóliából származik, inkább árcsökkenés következett be tavalyhoz képest az elmúlt hónapokban, hetekben. A szabadföldi terményeknél pedig az éppen aktuális heti kereslettől függ, hogy az árak hogyan alakulnak. De mivel éves szinten kiegyensúlyozott az ellátás, emiatt a FruitVeb nem vár jelentős ármozgásokat, egyik irányban sem.

Ezért kerül többe a dinnye

A sárgadinnye szezonja késve, június 10-e körül indult, a fóliás szürettel. A tavaszi munkaerőgondok miatt eleve kevesebbet ültettek belőle az idán, az élőmunka drágult, a szabadföldi ültetvényeknek pedig nem tett jót a rengeteg eső – sorolta az elnök az árfelhajtó hatásokat.

A görögdinnye szezonja ugyancsak késett. Nálunk az idén kicsivel kevesebb lesz belőle, mint szokott, de még elég. Viszont Európában lényegesen kevesebb a termés, mint más években, és ez az árakat felfelé hajtja. Görögdinnyéből 50-70 ezer tonnát exportál Magyarország, többnyire nyomott áron, kilónként 15-16 eurócentért. Most viszont jó áron lehet exportálni is, 23-30 centért, így majdnem mindegy a termelőnek, hogy itthon adja el a dinnyét, vagy külföldön, nagyjából ugyanannyit kap érte. Nálunk azért drágább most a görögdinnye, mert többet tudnak belőle exportálni, mint tavaly ilyenkor.

Az alma árától függ a narancsé is

Az árakat egyébként az is befolyásolja, hogy mennyire jól szállítható termékről van szó. Az alma ilyen, de például a barack nem, szóval ha az utóbbiból van hiány, azt nehezebb pótolni.

Az alma Ledó Ferenc szerint ősszel nem fog jelentősen tovább drágulni, a tavaszi fagyok miatt várható szerény hazai almatermés mellett sem, mert Lengyelországban jó termés várható (4 millió tonna körüli). Tudnak majd elegendő mennyiséget behozni, ezért nem számít jelentősebb drágulásra a téli almánál a tavalyi évhez képest, legfeljebb 10-20 százalék körülire.

Érdekesség, hogy a déligyümölcsök ára többnyire az almáéval mozog együtt. Magyarázata, hogy ha az alma drága, akkor a déli gyümölcsöket is el tudják adni drágábban (nagyobb lesz a kereskedő haszna), ha viszont olcsó az alma, akkor a banánt, citromot, narancsot sem veszik meg drágán az emberek.

Tartósan magasabbak lehetnek az árak

Mint Raskó György agrárközgazdász elmondta nemrégiben a Népszavának, több olyan tényező is van, amely miatt tartósan drága gyümölcsökre, zöldségekre kell számítani. Ledó Ferenc is egyetért ezzel, kiemelve a következőket:

• Mivel az Európai Unióban várhatóan csökkennek az agrártámogatások, így ahhoz, hogy a termelő ne menjen tönkre, többet kell, hogy kapjon a termékéért.
• A nagymértékű zöldítés (vegyszermentes, műtrágyamentes termelésre törekvés) szintén drágítja a termelést – ezt is be kell építeni az eladási árakba.
• A mezőgazdasági termelők jó része már időskorú, a fiatalok számára pedig nem igazán vonzó a pálya. Ahhoz, hogy az legyen, jövedelmezőbbé kell tenni, vagyis többet kell kapni a termékekért.
• Rövid idő alatt jelentősen megdrágult az élőmunka – 2015-2016-ban még 500-600 forintba került a szedésnél egyszerűsített foglalkoztatásban egy munkaóra, most pedig 1200-1600 forintot kell adni az embereknek. Miközben a teljesítmény, a minőség nem javult. (A tapasztalatok szerint a járvány alatt munkájukat elvesztők tartósan nem maradnak meg az alkalmi kertészeti munkáknál.)
• A dráguló munkaerő problémáján segíthet a gépesítés, digitalizáció, robottechnika, de ez is drága, beruházás-igényes. Arról nem is beszélve, hogy még nem minden területre vannak kiforrott megoldások.
• A forró, időnként aszályos időjárás miatt már az öntözést sem lehet megúszni – ahogy Ledó Ferenc fogalmazott, aki ma Magyarországon öntözés nélkül akar zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, az nem kockáztat, hanem hazaradírozik. A korszerű öntözőberendezések költsége pedig nem kevés, és ezen az sem fog sokat enyhíteni, ha az állam legalább a föld széléig elviszi végre a vizet.

Európai árakra kell berendezkednünk

Az igazi árversenyt egyébként a multiláncok diktálják – ők próbálják leszorítani az árakat, hogy becsábítsák a vevőket. Ledó Ferenc szerintaz árleszorítás tovább már nem mehet, mert nem lesz érdemes termelni.Ugyanez látszik Nyugat-Európában is.

A nyugati áraktól egyébként már nem mindig vagyunk lemaradva zöldség-gyümölcsnél – ez látszik most például a görögdinnyénél is. Egységes európai termékspecifikáció diktálja az elvárásokat, és már az árakat is európai szinten kell nézni. Ma már képes a magyar mezőgazdaság olyan minőséget előállítani, amit jó áron tud eladni nyugaton, és ez érdeke is. Ha a termék jól bírja a szállítást, nincs akadály.

Az még kérdés, hogy a konzervek, befőttek, lekvárok, ivólevek áraiban hogyan fog lecsapódni az idei jelentős gyümölcsár-emelkedés.

forrás: 24.hu