A foszfin nevű vegyület árulkodik az idegen élet jelenlétéről.
A foszfin (PH3) rendkívül rossz szagú, ráadásul mérgező gáz számunkra itt a Földön, és a pingvinek ürülékhalmai, vagy a mocsarakból felszivárgó gázok közt találkozhatunk vele. Gyúlékony, könnyen reakcióba lép a légkörünk egyes gázaival, és az oxigént lélegző földi létformák igyekeznek minél inkább elkerülni, mivel számukra mérgező.
A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által felállított új elmélet szerint azonban fontos terméke az anaerob élővilágnak, erről szóló elméletüket az Astrobiology szakfolyóiratban ismertették.
A kutatók részletesen végigvizsgáltak számtalan különféle lehetőséget e molekula létrejöttére, és ezekből az elemzésekből kiderült, hogy a foszfin semmi más módon nem jöhet létre, mint az oxigénmentes életmódú élőlények segítségével. Ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben egy exobolygó színképében e molekula észlelhető a jövőben, akkor ott jelen van az élet – anaerob formája.
Clara Sousa-Silva, az MIT kutatója, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte: „a Földön az oxigén igen erős jele az életnek, azonban oxigén rengeteg, nem biológiai folyamatban is felszabadul, így ez önmagában nem elegendő jel, olyan speciális molekulákra van szükség, amelyek csak életfolyamatok során keletkezhetnek.” Sousa-Silva és kutatócsoportja olyan adatbázist igyekszik összeállítani, amelyben a hasonló, esetleg élethez köthető molekulák szerepelnek. A foszfinnak azonban, amint azt Sousa-Silva az elmúlt 10 évi munkája nyomán megismerhette, kizárólag élőlények lehetnek a forrásai. „Végigvizsgáltunk minden olyan forrást, amelyben említik a molekulát, és kiderült, hogy itt a Földön kizárólag olyan oxigénmentes helyeken fordul elő, mint pl. a tavak üledéke, a mocsarak, vagy akár az élőlények bélrendszere. Ez azért van, mert az oxigént felhasználó létformák számára mérgező.” Kiválóan alkalmas azonban az oxigénmentes életformák kimutatására. A hosszú évek alatt szisztematikusan végzett kémiai vizsgálatok megerősítették: csak biológiai úton keletkezhet, ugyanis a létrejöttéhez olyan energiára van szükség, amelyet semmiféle más folyamat nem tudna biztosítani.
Sousa-Silva elemezte a molekula színképét is, amivel kimutatható, ha egy bolygó légkörében jelen van. Ha a James Webb Űrteleszkóp üzemelni kezd, a mérései alapján már megtudhatjuk, hogy van-e a környezetünkben foszfint termelő idegen létforma. A kutatók kiszámították, hogy amennyiben akkora mennyiségű foszfin termelődik egy idegen bolygó élővilágában, mint metán itt a Földön, akkor ezt 16 fényév távolságból ki tudjuk majd mutatni.
A módszer nem csak a „büdös” földönkívüliek kimutatására alkalmazható, hanem a többi 16 ezer molekula révén újabb kutatások indulhatnak és talán más molekulákról is kideríthető, hogy az életre utaló jelként értelmezhetőek.
forrás: ng.hu
