Mi az igazság a nyári vendéglátós munkáról? Egy volt diákmunkás mondta el.
Magyar Nemzet írása alapján.
A lapnak szakemberek azt mondták, hogy nagy a munkaerőhiány a Balatonnál, de a mai fiatalok közül sokan nem bírják a szokásostól eltérő időbeosztást és azt, ha 40-45 fokos hőségben kell dolgozniuk. Azt is, hogy „könnyebb felsorolni, hogy milyen nyári munkát nem ajánlanak a diákoknak, mint a lehetőségeket, amelyek közül választhatnak”.
A legtöbb ajánlat diákmunkára a szállodáktól, a szezonális kiskereskedelmi boltoktól, az élelmiszer-áruházaktól és a vendéglátóhelyektől érkezik, és egy vendéglői konyha diákmunkásként alkalmazott kisegítője vagy felszolgálója bruttó 400 ezer forintot kereshet havonta.
Ha bejelentett, 8 órás munkáról van szó, a bérkalkulátor úgy számolja, hogy a bruttó 400 ezer az nettó 266 ezer forint. Nagyon jól hangzik ez az összeg, különösen a felsőfokú végzettséget, szakképzettséget és komolyabb nyelvtudást nem igénylő konyhai kisegítő munka esetében. Abban az esetben, ha valóban napi 8 óra a munkaidő, jár heti 2 pihenőnap, és tényleg kifizetik a ledolgozott hónapokat.
Vajon mennyit kell valójában ezért az összegért dolgozni? Tényleg megkapják-e a járandóságukat a diákmunkások? Mit várnak el tőlük? És milyen körülmények között kell dolgozni? Lapunknak egy fiatal lány mondta el, hogyan járt a nyári vendéglátós diákmunkával.
Gabi – nevezzük Gabinak – a Balaton déli partján, egy strand büféjében dolgozott. Olvasta a cikkünket és reagált is arra, amit a vendéglátós szakemberek mondtak. Szerinte nem egészen ilyen a helyzet, mint az a fentiekben áll, és nagyon oda kell figyelni a rejtett csapdákra, ha balatoni idénymunkát választ az ember.
Amikor olyan kommentet idézek, amely szerint a mai fiatalok igaziból nem is akarnak dolgozni, és túl sok pénzt kérnek, Gabi azt válaszolja: „Részben igaz, részben nem. Tényleg akad olyan a fiatalok között az én korosztályomban is, akinek az Isten pénze nem elég, és a kisujját meg nem mozdítaná, életében nem dolgozott még egy napot sem. És ott a másik fele, azok, akik iskola mellett is dolgoznak, és a keresetükből félretesznek, spórolnak”.
– Hogyan kell elképzelni a balatoni nyári diákmunkát?
– Csak a saját tapasztalataimról tudok beszélni:
én nagyon megjártam. Sem a munkaidő, sem a pénz, sem az ellátás nem olyan volt, mint amit előzőleg megbeszéltünk a tulajdonossal.
– Mit jelent ez pontosan?
– A fizetésben úgy állapodtunk meg korábban a hely tulajdonosával, hogy napi 6000 forintot kapok kézbe, emellett állják az ellátást (az ételt) és szállást is biztosítanak.
Arról volt szó, hogy nem kell felszolgálni, csak a pultnál felvenni a rendelést és kiadni a kaját, és hogy a munkaidő fél 11-től este 6-ig, 7-ig kell ott lenni, amíg vannak strandolók és fogyasztanak. Arról is szó volt, hogy a borravalóból is kapunk.
Valóban megkaptam a napi 6 ezer forintot, és a borravalót is, csakhogy egy idő után jöttek sorra a plusz kérések:
„ja, még zöldséget is kellene pucolni”, „ja és még takarítani is kell”. És még ezt az meg kell csinálni, meg még azt is. Így gyakran reggel nyolctól este tizenegyig, éjfélig tartott valójában a munka.
És ha a munkaidővel elosztom a napi 6000 forintot, az órabérnek nagyon kevés. Ha elosztom a napi 12-14 órával a 6000 forintot, rosszabbul jár az ember, mintha elmegy kukoricát címerezni. Annak az órabére ugyanis 900 forint. És a multiknál is jobb órabért lehet kapni.
Igaz, hogy volt borravaló is, de ezt nem úgy kell elképzelni, ahogy az emberek többsége gondolja: a forgalomtól függően 5-10 ezer forint között volt hetente. Összehasonlításképpen: egy barátnőm, aki egy jobb étteremben dolgozik, 30-40 ezer forintot kap a borravalóból hetente.
– Írtak szerződést a munkáról?
– A megbeszélés szerint feketén ment. Később kiderült, hogy volt ugyan szerződés, de az csak napi 6 óráról szólt. Ennek ellenére ennél naponta jóval több órában dolgoztattak bennünket.
Ebben az is rossz volt, hogy amikor az ember rájön, hogy ez már nem úgy van, ahogyan előzetesen a munkáltatóval megállapodott, addigra már eltelt 3-4 hét. Ha ilyenkor felállok és elmegyek, nem fizet ki. Vagy ha azt mondom, hogy kiverem a balhét, akkor csak annyit fizet ki, amit a szerződésbe beleírt, a napi 6 órára szóló összeget. De annál lényegesen többet dolgozik az ember, így inkább marad.
– Máshova nem lehetett volna elmenni?
– Egyrészt kisebb település volt, másrészt a nyár közepén már macerás lett volna új helyet keresni.
– Az ellátással mi volt a helyzet? Megkapta, amit ígértek?
– Az étellel semmi gond nem volt, ott étkeztünk. Szállás is volt,
csak éppen azt nem mesélték el, hogy alattunk hetente több alkalommal buli van.
Az épületet úgy kell elképzelni, hogy az alsó szinten működött a büfé, az italpult, és a felső emeleten volt a szállás. Hetente kétszer vagy háromszor buli volt éjszaka. Mi ott aludtunk a meleg, légkondi nélküli tetőtérben, alattunk meg folyt a buli. Bár olyan fáradtak voltunk, hogy egy idő után már az sem zavart. A meleg annál inkább.
– Megfelelőek voltak a munkakörülmények?
– A berendezés rendben volt, tisztaság volt, nem volt balesetveszélyes egyetlen eszköz sem, és ha annyi vendég volt, hogy nem győztük, a főnök is beállt mosogatni. Csak a pénz, a ledolgozott órák száma, meg a szállás nem volt olyan, mint amiben előzőleg megállapodtunk.
A legnagyobb szívás az volt, hogy bár úgy állapodtunk meg, hogy 6 napot kell dolgozni egy héten, ehhez képest volt, hogy 32 napot egymás után húztam le. Egyetlen pihenőnap nélkül.
Megtörtént, hogy szerettem volna hazautazni, mert nem a Balatonnál lakom, de nem engedtek, mondván, nincsen elég ember. Másnap, amikor rossz idő volt, közölték, hogy ha akarok, hazamehetek, csak másnap este menjek vissza. A közlekedés miatt összesen három órát tudtam volna otthon tölteni, így inkább maradtam.
Végül az egész nyarat lehúztam abban a balatoni büfében. Kitartottam, de megfogadtam hogy többé ilyen helyzetekbe nem megyek bele, mint ott. Csak úgy vagyok hajlandó dolgozni, ha minden le van írva, és ha tartjuk is magunkat a leírtakhoz.
– Mire érdemes figyelniük a diákmunkásoknak, a konyhai kisegítő vagy felszolgáló munkát vállalóknak?
– Elsősorban
arra, ha túl szép az ajánlat.
Egy kicsit mindig sötétebbre és rosszabbra kell gondolni, így kell kalkulálna, és csak akkor érdemes elvállalni, ha azzal együtt is megfelel. Érdemes egyrészt inkább órabérben megállapodni a napidíj helyett, illetve érdemes előzőleg leinformálni a helyet, és próbálni keresni valakit, aki dolgozott már ott, és tud róla mondani valamit.
– Milyen tapasztalatokat szerzett ezzel a munkával?
– Megtanultam, hogy a pénz mennyire nehéz megkeresni, és azt is átértékeltem, hogy adott munkáért ha ennyit és ennyit adnak, akkor abból és mit tudok megvenni, mire elég. Sokkal jobban megbecsüli az ember a dolgait, ha kemény munka árán veszi meg magának, mint ha a szüleitől kapná meg.
