33 évvel ezelőtt bekövetkezett az emberiség történelmének legszörnyűbb ember okozta katasztrófája – a csernobili atomerőmű reaktora felrobbant. A baleset következtében 200 ezer km2-es terület szennyeződött be nukleáris hulladékkal, az atomerőmű 30 kilométeres körzete pedig teljesen lakhatatlanná vált. A hivatalosan csak „30 km-es zóna” néven ismert terület állatvilága a katasztrófa után megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően regenerálódni kezdett. Cikkünkben most bemutatjuk, hogyan próbálja meg a természet helyrehozni mindazt, amit az emberiség 33 évvel ezelőtt tönkretett.
Vörös-erdő – a katasztrófa során leginkább szennyeződött terület.
Az 1986-os robbanás után az erőmű közvetlen közelében található Vörös-erdő nevezetű fenyőerdő kapta a legnagyobb sugárszennyezést.
Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa-sújtotta környék megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.
A veszélyes sugárzási szint ellenére az évek során jó néhány állatfaj visszatért.
1 Przsevalszkij-lovak
1998-ban 20 Przsevalszkij-lovat vittek a tiltott zónába. Ma a területen élő lovak száma a 100 példányt is meghaladja. Nem ritka, hogy a túrázókat ilyen lovakon vezetik keresztül a szellemvárossá vált Pripjaty-on.
2 Eurázsiai hiúz
A tiltott zóna egyik legveszélyesebb ragadozója az eurázsiai hiúz. Ezek a hiúzok nyulakra, rágcsálókra, rókákra és akár őzekre is vadásznak.
3 Farkasok
1987-ben 3 farkasfalka élt Csernobil közelében, mára a számuk 7-re növekedett és mindegyik falkában legalább 10 egészséges állat található.
4 A tiltott zónában elhelyezett kameracsapdák segítségével az aktivisták olyan ritka állatokat kaptak lencsevégre, amiket soha nem is reméltek volna.
Az elmúlt 33 év alatt egyszer sem volt állatvilágot vizsgáló tudományos kutatás a csernobili zónában, így minden megfigyelést és lencsevégre kapott állatot az aktivistáknak – környezetvédőknek és biológusoknak köszönhetünk. Például Dr. Sergey Gashchak-nek, aki a saját költségén telepített kameracsapdákat a 30 kilométeres körzetbe.
Íme néhány Csernobil közelében élő állat, amit a Sergey és a hozzá hasonló tudósok által telepített kameracsapdáknak köszönhetően sikerült lencsevégre kapni.
5 Nyestkutya vagy más néven mosómedvekutya
6 Jávorszarvas és bölény
7 Európai lappantyú és fekete gólya
8 Mogyorós pele
9 Vadon élő sertések
10 A Pripjaty környékén élő rókák nem félnek az embertől, ezért akár kézből is lehet őket etetni.
11 Vidrák
12 Barna medve
13 Macskabagoly
14 Nyugati piszedenevér
15 Óriás harcsák
16 Bónusz: kóbor kutyák
Körülbelül 300 kóbor kutya él Pripjaty közelében. Ezek azoknak a háziállatoknak az utódai, akiket a nukleáris katasztrófa idején nem tudtak magukkal vinni a menekülő emberek. Természetesen a város lakói nem szándékosan hagyták hátra az állatokat, hanem egyszerűen nem vihették őket magukkal, mivel az állati szőr rendkívül jól felszívja a sugárzást. A szemtanúk még ma sem képesek elfelejteni azoknak a „síró” kutyáknak a hangját, akik nem tudtak a gazdáikkal beszállni az evakuáláshoz használt buszokba.
A CLEAN FUTURES alapítvány önkéntesei igyekeznek meggyógyítani a területen élő veszettséggel és egyéb betegségekkel fertőzött kutyákat. Az alapítvány emberei szerint az ott élő kutyák mára elkezdtek összeolvadni a farkasokkal, de ennek a folyamatnak a természetre gyakorolt következményeit még nehéz megjósolni.
Így néz ki tehát Pripjaty és a 30 km-es zóna modern, ember nélküli változata. Bár a természet nagyon megsínylette a 33 évvel ezelőtti katasztrófát, úgy tűnik, hogy végre kezdi helyreállítani önmagát. A vadon élő állatok és növények szépen lassan levetkőzik magukról a három évtizede történt szörnyű baleset nyomait – a szakemberek becslése szerint néhány évtizeden belül a természet regenerálja önmagát.
