Amikor Zou Hongyan életet adott egyetlen fiának 1988-ban, az orvosok közölték vele, hogy a szülés közben fellépett komplikációk miatt a baba agyi bénulást kapott. A doktorok azt tanácsolták az anyának, hogy hagyja sorsára a beteg gyereket, ám Zou inkább addig ápolta és fejlesztette fiát, hogy most vették fel a Harvardra.
Miközben még Zou férje is azt gondolta, a gyereknek soha nem lesz normális élete, és be kéne adni intézetbe, az asszony elvált férjétől, elküldött mindenkit a pokolba, aki azt állította, hogy a fia örökre nyomorék marad, az életét pedig annak szentelte, hogy úgy táplálja, nevelje gyermekét, ahogy csak ő tudja.
Miközben gyakran 3 állást is vállalt, hogy pénzhez jusson, olyan játékokat játszott fiával, amelyek fejlesztették a gyermek agyát. Még arra is megtanította, hogyan használja az evőpálcikákat, miközben fia keze kezdetben merev volt és ügyetlen. Zou addig noszogatta fiát, amíg az minden kis sikerért meg nem küzdött.
29 évvel később Ding Ding, a kisfiú felnőtt, környezettudományi és mérnöki diplomát szerzett egy pekingi egyetemen, és felvették a Harvard jogi karára.
