Feröer a középkor óta lakott, vulkáni eredetű szigetcsoport, mely helyileg valahol Norvégia és Izland között félúton helyezkedik el, ám ennek ellenére mégis a Dán Királyság része. Az 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkező sziget neve szó szerinti fordításban „birka-szigeteket” jelent, az ottani élet pedig semelyik másik európai kultúrához sem hasonlítható, ám ez nem feltétlenül probléma. Sőt…
1 Feröer-szigetek a Dán Királyság része, ám Dániával ellentétben nem tagja az Europai Uniónak.
A fényképen II. Margit dán királynő látható, az 1963-ban és 2016-ban Feröeren tett látogatása során. A királynő mindkét alkalommal hagyományos feröeri viseletben tette tiszteletét.
Feröer-szigetek Dánia része, de minden állami kérdést teljesen függetlenül oldanak meg. Saját jogalkotási testületük is van, ám az ide tartozó védelmi, igazságszolgáltatási, rendőrségi és külpolitikai dolgokat már Koppenhágában, Dánia fővárosában bírálják el.
Feröer-szigetek miniszterelnöke Axel Johannesen.
Érdekes módon nincs saját valutájuk, ám mégis saját maguk által nyomtatott pénzeket használnak, melyeket az aprócska szigetcsoport gyönyörű tájképei tarkítanak. A feröer korona épp ezért sokkal inkább hasonlít egyfajta aprócska-műalkotásra, mintsem fizetőeszközre.
2 Tórshavn – Feröer fővárosa, nem mellékesen pedig itt található az ország összes közlekedési lámpája. Szám szerint három.
A szigetcsoport fővárosa Tórshavn, ami egy nagyon aprócska város – körülbelül 13 ezer lakja. Ami ennél is érdekesebb, hogy egész Feröeren csak és kizárólag itt található közlekedési lámpák, és itt se túl sok: összesen három darab.
Tórshavn egy skandináv Istenről kapta a nevét – nevének jelentése „Thor kikötője”. Thor a dörgés és villámlás Istene a skandináv mitológiában.
3 Feröeren fűvel borítottak a háztetők.
A feröeriek nagyon barátságosak. Náluk nem szokás odaszólni előtte, mielőtt vendégségbe mennek valakihez, gyakran csak egyszerűen beállítanak, sokszor csak annyira, hogy „jó napot!” kívánjanak egymásnak. Kopogtatni sem nagyon szükséges, mivel nem zárják a házakat. De miért is tennék, hiszen Feröeren szinte teljesen ismeretlen a bűnözés fogalma, nem mellékesen pedig mindenki ismeri egymást, még a miniszterelnök úr telefonszáma is megtalálható a helyi telefonkönyvben.
A helyiek nem építenek kacsalábon forgó palotákat – sokkal inkább kedvelik az apró, hangulatos házikókat. A jobb hővédelem érdekében a házak tetejét fűvel borítják, ami nem csak praktikus, de látványban is valami egészen meseszerű élményt képes nyújtani.
4 Nincs bűnözés – ebből kifolyólag pedig nincsenek börtönök.
A szigetcsoport nem rendelkezik olyan börtönnel, ahol a foglyok letölthetnék a rájuk kiszabott büntetéseket. Természetesen mint a világon mindenhol máshol, itt is történnek azért hébe-hóba bűncselekmények, ám ha az elkövetőt 1,5 évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélik, akkor azt már egy dániai börtönben kell letöltenie.
5 Kétszer több juh él itt, mint ember.
Feröer-szigetek neve nem véletlenül jelent „birka-szigetet” a szó szerinti fordításban, a birka (vagy juh) tenyésztés ugyanis itt olyan lét eleme a gazdaságbak, hogy még a Feröer címere is ezt az állatot ábrázolja. Körülbelül 80 ezer juh él a szigeteken, míg az emberek száma alig éri el a 48 ezret.
A gazdák gyakran fényvisszaverő mellényeket raknak az állatokra, hogy éjjel a sötétben ne veszélyeztessék az autós forgalmat – mivel ezek az állatok itt szinte teljesen szabadon mozognak, a helyiek pedig egyfajta „globális fűnyíróként” használják őket.
6 Feröeren időjárása rendkívül kiszámíthatatlan.
Feröer-szigetek éghajlata nem a legbarátságosabb – általában nedves, felhős és rendkívül hűvös. Az esernyő vagy esőkabát itt alap felszereltség, már csak azért is, mert az időjárás rendkívül gyorsan képes változni. Nem ritka az olyan erős szél sem, ami egy az egyben letépi a háztetőket és elfújja az ott élő emberek autóit. A juhok azonban egyfajta „előrejelző” rendszerként is működnek, amikor ugyanis az állatok elbújnak, akkor a gazdák tudják, hogy nagy vihar közeleg, így ők is megfelelő menedékbe húzódnak ilyenkor.
7 A hagyományok és kultúrák – más európai országoktól eltérően – itt szinte a mai napig teljesen érintetlenek maradtak.
Feröeren jól összefonódik a dán hagyomány a szigetcsoport saját hagyományaival. Gyakran rendeznek középkori táncpárbajokat és népzene is fontos lételeme az életüknek. Feröer-szigeteken van még egy nagyon érdekes és pikáns hagyomány: a fiatal lányok ugyanis „pénisz-tartót” (vagy mit) kötnek a szívüknek kedves férfiaknak, akik ha elfogadják azt a lánytól, akkor az annak a jele, hogy a férfi készen áll a lánnyal történő házasságra. Ha nem fogadja el, akkor értelemszerűen a férfi még nem elég érett ahhoz, hogy összekösse az életét a lánnyal.
8 Ingyenes a tömegközlekedés a fővárosban.
Ha esetleg úgy döntenétek, hogy meglátogatjátok ezt az aprócska szigetet a maga aprócska fővárosával, akkor jó hírünk van: más országok fővárosaitól eltérően Feröer fővárosban teljesen ingyenes a tömegközlekedés, így teljesen felfedezhetitek Tórshavn-t anélkül, hogy egy petákot is költenétek.
