Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), ami nagy többséggel szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét.
Az elfogadott szövegben kiemelték:
„A korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.
A legtöbb pénzt nekünk kellett visszafizetni
Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam, és 2016-ban Magyarországgal szemben kellett alkalmazni a legmagasabb összegű pénzügyi korrekciót, összesen 211 millió euró értékben.
A 2. legrosszabb közbeszerzési helyzet az EU-ban
Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait, „aggodalommal jegyezve meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amiknél az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a 2. legrosszabb helyen áll az EU-ban.
A legkevésbé hatékony kormány az EU-ban
A 13:2 arányban jóváhagyott dokumentumban a képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „a kormányzati hatékonyság Magyarországon 1996 óta csökkent, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban”, illetve megjegyezték, hogy „az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést és csökkenti az állami beruházások hatását”.
Sokkal kevésbé nő a GDP, mint a V4 többi országában
Ennek kapcsán rámutattak: a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, ez csak kis mértékben haladja meg az EU-s átlagot, és sokkal alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország növekedési rátája.
Be kéne lépni az európai ügyészségbe
Végezetül felkérték az Európai Bizottságot, hogy az eddig kimaradó tagállamokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, valamint kiemelték, hogy az „élénk civil társadalom létfontosságú szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában”.
Nagyon nem kell aggódnia a kormánynak
A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, ami azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az EP plenáris ülése elé, ami ennek alapján kezdeményezheti az „atomfegyverként” is emlegetett, 7-es cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A 7-es cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, ami az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, de ehhez az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. (MTI)
