Belföld, Hírek

Pénzköltésben már Európa-bajnokok Orbánék, de Brüsszel nem (nagyon) fizet

 

Sajátos rekordot valósított meg a kormány az uniós támogatások elköltésében: csúcsra járatta a pénzköltést, miközben a pénzlehívásban a leggyengébbek között teljesít – derül ki az Európai Bizottság számaiból.

 
 
Nagyon jól áll Magyarország a 2014-2020 között érkező uniós támogatások elköltésével, a keretet már 100,4 százalékban elköltötte – miközben a pénzek nem nagyon érkeznek Brüsszelből. A hatéves keretköltségvetés szerint Magyarország 29,64 milliárd eurót (mai árfolyamon számolva 9721,9 milliárd forintot) kap az uniós tagállamoktól, ezzel a támogatási lista nyolcadik helyén szerepel. Magyarországot megelőzi Olaszország és Spanyolország is, de mögénk került Nagy-Britannia és a válságból épp kilábaló Görögország is. A következő költségvetési ciklusban átrendezik az uniós büdzsét, Magyarországnak 2021-2027 között várhatóan 20,24 milliárd eurónyi támogatás juthat majd – de ez még a jövő zenéje, egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja az ország, ha tovább romlik Brüsszel és Budapest viszonya.

Orbánék Európa bajnokok pénzköltésben

A 2020-ig tartó költségvetési ciklus pénzeit 2022-ig lehet elkölteni, vagyis elvileg nem hajt a tatár. Ennek ellenére a magyar kormány gazdaságpolitikájának sarokkövévé tette a Magyarországnak járó támogatások minél gyorsabb elköltését – függetlenül attól, hogy Brüsszel fizet-e vagy sem. Az Európai Bizottság adatai szerint a magyar kormány már szeptember 4-ig elköltötte a teljes 2020-ig tartó támogatási keretét, sőt 0,4 százalékkal túl is költötte magát. A kormány a választások előtt is már „nagyon jól állt” – már ha bármilyen minőségi kritériumnak megféltethető lenne a gyors pénzköltés –, de akkor még csak a keret 94 százalékát ígérték el, azóta a teljes keretet.

 
 
 
A mostani 100,4 százalékos költés kimagaslik a mezőnyből, a második és harmadik helyen osztozó Finnország és Belgium a költségvetési keretének 73 százalékát költötte el. Az uniós átlag egyébként 55 százalék, a legrosszabbul Horvátország és Spanyolország teljesít – itt a keret 43, illetve 35 százalékát költötték el –, vagyis nem lehet kizárni, hogy ezek az országok 2022-ig nem tudják lehívni és elkölteni a teljes támogatási keretüket. Ez utóbbi nem ritka, első ízben épp Magyarország teljesítette az unió történetében a 2008-2014-es költségvetési ciklusban, hogy minden neki járó pénzt lehívott. Az már más kérdés, hogy ezt hogyan költötték el.

Nem mennek a számlák – nem fizet Brüsszel

Messze nem teljesít ilyen jól Magyarország a pénzek tényleges lehívásában – ugyanis ehhez számlákat kell benyújtani Brüsszel felé, amiket ellenőriznek, majd csak ezt követően fizetnek ki. Magyarország a keretlehívásokat nézve az utolsó harmadban tartózkodik, eddig 3,99 milliárd euró érkezett az országba, ez a teljes keret 13 százaléka. Ezzel a lehívási aránnyal a 28 tagállamból tizenkilencedikek vagyunk. Legrosszabbul Málta áll, ahol már a keret 41 százalékát, 3,4 milliárd eurót hívtak le.

 
 
 
 
A 3,99 milliárd euró mai árfolyamon 1310 milliárd forintot jelent, ám eddig az eurót nem 328 forinton, hanem 310 forinton jegyezték – így ennél kevesebb pénz érkezett az országba. A magyar kormány másként számol, ők 3,5 milliárd uniós támogatásról és 1,33 milliárd eurónyi előlegről tudnak, ami 1580 milliárd forintot jelent – legalábbis ezt írta Cseresnyés Péter az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy parlamenti írásbeli válaszban.

Varga: Brüsszel célzott vizsgálatokat indított ellenünk

Nagy kérdés, hogy a hiányzó pénzek mikor érkeznek meg, illetve megérkezne-e teljes mértékben. Ebben a kérdésben a kormány egyre óvatosabban fogalmaz; Varga Mihály pénzügyminiszter a hétvégén azt nyilatkozta az Origo.hu-nak, hogy Brüsszel utoljára tavaly decemberben fizetett. „A tárgyalások és egyeztetések folyamatosak. A dolgot némileg komplikálja, hogy Brüsszel több olyan vizsgálatot indított, ami erős célzottságot tükröz, korábban ilyenek nem voltak” – tett hozzá a miniszter. Varga ugyan egy szóval sem említette, de a fenti szavait úgy is lehet értelmezni, lehet, hogy idén még decembernél később – azaz csak 2019-ben – jönnek az utalások.
Azok a célzott vizsgálatok, amikre Varga Mihály utalt, az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyekkel lehetnek összefüggésben. Tavaly novemberben vizsgálódtak Magyarországon az Európai Bizottság auditorai, akkor 1200 milliárd forintnyi közbeszerzést vizsgáltak át, amelyek alapján olyan lesújtó kép rajzolódott ki a magyar közbeszerzési rendszerről, hogy generális 10 százalékos forrás-visszavonást – vagyis büntetést – javasoltak a vizsgált projektek esetében.
Amíg Brüsszel nem fizeti a pénzeket, a kormány az államadósság növeléséből fedezi az uniós támogatásokat. Nem véletlen, hogy az államháztartás hiánya az első hét hónapban elérte az egész évre tervezett összeg 109 százalékát, és az államadósság sem tudott csökkenni az első félévben pont emiatt. A Pénzügyminisztérium következetesen hallgat arról, hogy év végére mekkora hiányt vár – ugyanis ez szinte csak Brüsszeltől függ.
 
 
 
forrás: zoom.hu
 



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?