Titkos háttéralkuval előzték meg Vlagyimir Putyint, az orosz elnöknek már a piros gombon volt az ujja

A 2022. október 4-i zürichi találkozón Warnig elmondta, hogy Putyin előre őt sem avatta be az invázió tervébe, valamint a Covid-járvány alatti elszigeteltség súlyos nyomot hagyott az elnökön. Richard Connt a leírás Hitler bunkerére emlékeztette. „Ezt meg kell tennünk. Senki más nem tesz semmit. Nincs kommunikáció” – mondta Warnig, és vállalta a közvetítést.

Üzenet a Fehér Háztól

Napokkal később Joe Biden akkori amerikai elnök már arról beszélt, hogy a kubai rakétaválság óta nem fenyegetett ennyire az armageddon. Ekkor Conn szerint Green arra kérte, hogy adjon át Warnignak a Fehér Ház nevében egy üzenetet Putyinnak. Richard Conn egy németországi golfklubban olvasta fel: az Egyesült Államok nem törekszik rendszerváltásra, nem akarja elpusztítani Oroszországot, nincs egzisztenciális fenyegetés, Washington békét akar.

2022. október 26-án a frankfurti repülőtéren Warnig a jegyzetfüzetéből olvasta fel Putyin válaszát: az orosz elnök folytatja a katonai műveleteket, de nyitott a tárgyalásokra, kiindulópontként az isztambuli egyeztetéseket javasolta, és azt kérte, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó hívja fel Jurij Usakov külpolitikai tanácsadót. Arra a kérdésre, fennáll-e még a nukleáris fenyegetés, Warnig csak annyit mondott: „Rendben vagyunk”. Másnap az orosz elnök egy konferencián már azt hangoztatta, hogy egy atomcsapásnak „sem politikailag, sem katonailag nincs értelme”.

Béketerv egy jachton

A siker után Richard Conn és Bob Foresman Platformnak nevezett csatornája a háború lezárására tért át, amelyhez ukrán oldalról Alekszandr Rodnyanszkij filmproducer csatlakozott, aki az isztambuli tárgyalások előkészítésében is részt vett. 2023 januárjában Gran Canarián, Warnig jachtján dolgozták ki a tervezetet: Oroszország kivonulna az annektált területek nagy részéről, Ukrajna elismerné a Krím orosz ellenőrzését, és szárazföldi folyosót biztosítana hozzá, cserébe a NATO-tagállamok garantálnák a biztonságát. Warnig szerint Putyin soronként végigjegyzetelte a dokumentumot, és elfogadta a frontvonalra vonatkozó javaslatot.

Ha a határban és a NATO-ban meg tudunk egyezni, minden másról is tárgyalhatunk

– idézte az orosz elnököt.

Kijevben viszont a harctéri sikerek után hallani sem akartak területi engedményekről. Rodnyanszkij szerint Volodimir Zelenszkij és Andrij Jermak úgy viselkedett, mintha az orosz hadsereg hirtelen szétesne, mint Szauroné A Gyűrűk Ura végén – amivel az ukránok egyetértettek.

Ahol minden elakadt

A döntő fordulat 2023 februárjában jött: Vlagyimir Putyin beavatta a tervekbe Usakovot, és megbízta, hogy Sullivannél erősíttesse meg az amerikaiak felhatalmazását. A Kreml verziója szerint Sullivan azt felelte, Washington nem hagyta jóvá a csatornát, és elegendőnek tartja a hivatalos vonalakat. Volt amerikai tisztségviselők szerint azonban Usakov soha nem hozta szóba Warnig csatornáját, vagyis lehet, hogy nem Sullivan, hanem egy moszkvai presztízsharc buktatta el a kezdeményezést. Ráadásul Ukrajna éppen ekkor vette fel Warniget a szankciós listájára.

Green tagadta, hogy azt mondta volna, Washington nem tárgyal Moszkvával, és szerinte a Platform csak egy volt a sok közül.

Teljesen fejre állított megközelítésnek tűnne, ha Putyin, aki valóban érdekelt egy megállapodásban, ezt úgy akarná elérni, hogy egy volt NDK-s kém beszél egy New York-i ügyvéddel

– mondta. A nukleáris válság enyhülésében szerinte más csatornák is szerepet játszottak: Biden levelet írt Putyinnak, Kína és India is óva intette Moszkvát.

Ki kit tartott vissza?

Warnig 2026 nyarán Staufenben adott interjút a Financial Timesnak, azt állította, Putyin mindig nyitott volt egy észszerű rendezésre: „Beleegyezett Isztambulban és Alaszkában az amerikaiak javaslatába.” Arról viszont, hogy 2022-ben nukleáris eszkalációtól tartott volna, már nem akart tudni: „Soha, de soha nem láttam, hogy így gondolkodna.”

Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy az amerikai hírszerzés akkor ötven-ötven százalékra becsülte az atomfegyver bevetésének esélyét, egyes tisztségviselők pedig ma már azt is felvetik, hogy a fenyegetés csupán blöff volt az amerikai fegyverszállítások visszafogására.

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?