A kritikus infrastruktúra különösen sérülékeny, mivel a modern társadalmak működése egyre inkább digitális rendszerektől függ. Az áramellátás, a vízszolgáltatás, a gyártósorok, a közlekedés és az ipari hűtőrendszerek mind célponttá válhatnak – ekkor jó, ha van otthon elegendő víz, élelmiszer, gyógyszer és gondoskodunk a világításról is.
A francia szupermarketek hűtőrendszereit ért kibertámadások is megmutatták, milyen következményekkel járhat egy ilyen akció. Oroszországhoz köthető kiberműveletek pedig az európai energiahálózatok biztonságára is ráirányították a figyelmet, többek között Lengyelországban. Magyarországon az energiaellátás, a távközlés, a bankrendszer és az állami digitális szolgáltatások védelme szintén kiemelt jelentőségű.
Súlyos gazdasági következmények
A kibertámadások gazdasági következményei világszerte egyre súlyosabbak. Az Egyesült Királyságban a rosszindulatú kibertevékenységek évente közel 20 milliárd dolláros kárt okoznak a szervezeteknek. Az NCSC jelentése szerint a Jaguar Land Rover autógyártó 2025-ben több mint 260 millió dolláros veszteséget szenvedett el egy kibertámadás miatt, amely a beszállítói láncot is megrázta. A szakértők szerint az alapvető biztonsági intézkedések, például a rendszerek rendszeres frissítése, a rendszergazdai hozzáférések korlátozása, a többfaktoros hitelesítés és az adatok biztonsági mentése kulcsfontosságúak. A mesterséges intelligencia fejlődésével a védekezésnek is lépést kell tartania, hiszen a tét már nem csupán a vállalatok adatainak védelme, hanem az alapvető közszolgáltatások és a teljes társadalmi infrastruktúra biztonsága.
