Az új költségvetés kapcsán egy átlagosan 15 százalékos béremelést jelentettek be a 84 ezer érintett számára, amibe vélhetően beleszámít az alacsonyabb keresetűek szja-csökkenése is (de ez Regős Gábor szerint nem teljesen egyértelmű). Ennek fényében beszélt a miniszter 13 százalékos emelésről a magasabb és 20 százalékosról az alacsonyabb keresetűeknél, illetve 15 százalékról a rendvédelmi alkalmazottaknál és a nem hivatásos belügyi munkavállalóknál.
A béremelés pontos elosztásának módja egyelőre nem ismert – ezt viszont nem is a költségvetési törvényben kell meghatározni. Tény ugyanakkor, ennél a szakszervezet nagyobb béremelést szeretett volna elérni és arra a kockázatra hívja fel a figyelmet, hogy emellett az állomány egy része leszerelhet – ennek megvan a kockázata, viszont hogy valóban bekövetkezik-e, azt majd az idő megmondja, de azért a nemzetgazdasági átlagbér emelkedése vélhetően ennél kisebb lesz, így a relatív pozíciója az ágazatnak javul.
Regős Gábor úgy véli, az esetleges alku lehetőségét nehéz megmondani. Nagyon nagy mértékű változásra nem számít, hiszen ha valaki kiharcolna az ágazatának még valamit, akkor a többi ágazat is megtehetné ugyanezt, ez pedig szétfeszítené a költségvetést.
Mit mondanak a rendőrök?
Tüzes István rendőr őrnagy, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet elnöke szerint a korábbi évek során sorra elmaradó rendőri fizetésemelésekhez képet a 15 százalékos emelés jó, pont annak a fele, mint ami a szakszervezet szerint alapja lehet a rendőrségi illetmény rendszer reformjának. Tóth Zoltán alezredessel, a KRSZ alelnökével együtt ma is aktív állományban lévő, napi rendőri munkát végző vezetőként úgy látják, óriási a lemaradás van a rendőrök fizetésében. Leginkább a mindennapi, tényleges szolgálatot ellátó „kisrendőrök” körében, akiknek az illetménye valóban egy szinten van egy bolti pénztáros bérével, csak sokkal több a munka a felelősség, olykor tényleg élet-halál kérdése a rendőri szolgálat. A Tisza választási ígérete az volt, ezeknek a rendőröknek a helyzetén alapjaiban változtatni fognak.
– A főtisztek, ahogyan mi is, a rendőri átlagfizetéshez képest nem keresünk rosszul, de nem mi vagyunk a mérce- mondta a Blikknek az elnök. – A 25 éves, adókedvezményre jogosító korhatár elérése után rengeteg fiatal rendőr hagyja el a pályát, mert bár szereti a hivatását, él-hal a rendőrségért, gazdaságilag nem éri meg neki, hogy szolgáljon és védjen. Ráadásul ha vált, ott nincs rajta ekkora teher, felelősség, tervezhető a szabadideje, nincs büntetőjogi felelőssége egy parancs megtagadása matt, hiszen civilként nincs is olyan, hogy parancs.
A szakszervezeti vezetők szerint a Tisza a kampány idején azonnali bérrendezést ígért, ráadásul többet, mint ez a 15 százalék. Ráadásul a rendőrségen belül a megosztottság is bérproblémákat generélhat:
– A különböző pótlékek nem minden rendőrre érvényesek, szolgálati ágként, területenként is változhat, ami feszültséget szít – magyarázta Tóth alezredes. – Ha egy összevont szolgálat esetén két, különböző pótlékkal bíró, mégis két ugyanolyan beosztású, rendfokozatú rendőr ül egy járőrkocsiban, nem mondhatja az egyik a másiknak, te szállj ki intézkedni, mert te többet keresel. Ki kell vezetni a rendszerből az egyéni teljesítményértékelési rendszert is, nem hiába hívja az állomány az itt megszerezhető juttatást „pofapénznek”, hiszen a parancsnokok egyéni döntése, kinek adnak a keretből, mennyit adnak. Ezt egységesíteni kell, minden a munkáját jól elvégző rendőrnek alapjogon kellene hogy járjon, akár 13. havi bérként, mint ahogyan az korábban volt. Tudunk olyan esetről, ahol az értékelési rendszer alapján egy rendőri egységnél az állomány kevesebb mint 20 százaléka kapott ebből a pénzből, ilyen nincs, ilyen nem lehetséges, igazságtalan.
