(6.) Gyerekkoromban az anyukám egy kisboltban dolgozott, ahol gyakran kirakta a boltba a rajzaimat, amiket neki rajzoltam. Egyszer egy elég fura rajzot készítettem, többek között azt is ráírtam a képre, hogy “Hívd a 911-et”. Édesanyám ezt a rajzomat is kitette a boltban, mire az egyik vásárló kihívta rá a rendőrséget, mert azt hitte, hogy fogva tart engem, és én így próbálok meg üzenni, hogy mentsenek meg engem.
(5.) A férjemmel épp az újszülött babánkat néztük a kórházi ablakon keresztül, amikor valami olyasmit akartam mondani a férjemnek, hogy “Azt hiszem te rád hasonlít jobban”, de valami megmagyarázhatatlan oknál fogva ez jött ki a számon: “Azt hiszem a tiéd…”
(4.) Egy idősek otthonában dolgozom, ahol van egy Alzheimer-kóros néni is. Amikor pánikolni kezdett, akkor mindig azt mondtuk neki, hogy kezdjen el szalvétákat hajtogatni, ugyanis az általában megnyugtatta.
Egyik nap, amikor épp szalvétákat hajtogatott, egy család jött egy idős bácsival, akit szerették volna a gondozásunkra bízni. Mikor körbevezettük őket az otthonban, a szalvétákat hajtogató Alzheimeres néni szomorú arccal ránk nézett, majd így szólt: “Annyira fáradt vagyok, nem pihenhetek egy kicsit?”.
Nem győztünk magyarázkodni a családnak, ugyanis azt hitték, hogy mi itt az otthonban az idős és beteg embereket munkára kényszerítjük.
(3.) Egyedül maradtam otthon este, és gondoltam elindítok egy mosást. Lekaptam magamról minden ruhát, még az alsómat is, és beraktam a gépbe, majd elindultam a szobám felé, hogy felöltözzek, de ekkor meghallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó, és a következő pillanatban belépett rajta az édesapám.
Néhány másodperc erejéig szótlanul bámultunk egymásra, majd felhúzott szemöldökkel így szólt: “Szóval ezt csinálod, amikor egyedül vagy itthon?” Ezután elvette az asztalon hagyott pénztárcáját és gyorsan lelépett. Anélkül, hogy elmagyarázhattam volna, miért nem viseltem éppen semmit, amikor benyitott.
(2.) Az ünnepeket követően vonattal utaztam vissza a kollégiumba, a nagymamám pedig adott nekem egy csokit az útra. A felét gyorsan megettem, majd a maradékot visszacsomagoltam, és a farmerem hátsó zsebébe tettem.
Már egy órája utaztam a vonaton, amikor hirtelen eszembe jutott, hogy a farzsebbe tett csokin ülni nem a legjobb ötlet. Gyorsan belenyúltam a zsebembe, hogy kivegyem, de már elkéstem vele, ugyanis úszott az olvadt csokoládé a zsebemben.
Egy 4-es ülésben ültem 3 idegen lánnyal, akik annyit láttak az egészből, hogy belenyúlok a nadrágomba, majd lassan kihúzom a csuklóig barna kezemet.
(1.) Megfogadta a doktor úr tanácsát, csak éppen egy kicsit félreértette.







