Tetszik vagy sem, a legnagyobb világmárkák életünk szerves részét képezik. Mindenhol körülvesznek minket: bárhová megyünk, bármit is csinálunk, mindig összefutunk a legnépszerűbb márkák hirdetéseivel és logóival. De vajon mennyit tudunk azokról a vállalatokról, amik meghatározzák például, hogy mit eszünk és iszunk vagy hogy milyen ruhát hordunk? Kiderült, hogy mindegyik nagyvállalat történetében vannak meglepő érdekességek: a dél-koreai óriásvállalatról, a Samsungról például kiderült, hogy nemcsak elektronikai cikkeket gyárt, de hajókat is épít.

7. McDonald’s

A McDonald’s a világ leghíresebb gyorsétteremlánca. A céget 1940-ben alapította a testvérpár, Richard és a Maurice McDonald. Figyelemre méltó, hogy a cég kezdetben hotdog árusítással foglalkozott, és csak utána állt át az azóta világhírűvé vált McDonald’s-os hamburgerekre.

• A McDonald’s a világ legnagyobb játék-beszállítója. A Happy Meal menünek köszönhetően a vállalat évente 1,5 milliárd játékot értékesít világszerte.
• Magának az anyavállalatnak nem az ételek értékesítéséből származik a pénze. A cég fő jövedelme a franchise vállalkozásokból származik: tárgyakat, berendezéseket, dizájnt és márkanevet kínál a leendő franchise-tulajdonosoknak, akik hatalmas összegeket fizetnek ezért. Így a cég a közvetlen irányítása alatt álló éttermeken túl a franchise-ból is hatalmas pénzekre tesz szert. 2014-ben a McDonald’s saját éttermeiből származó bevétele 18,3 milliárd dollár volt, ám ebből csak 2,9 milliárd dollár, vagyis a bevétel 16%-a volt a teljes haszon. Ugyanebben az évben a franchise 9,2 milliárd dollár bevételt hozott a cégnek, ám itt a nettó nyereség 7,6 milliárd dollár volt, vagyis a teljes bevétel mintegy 82%-a.

• A McDonald’s-nak saját oktatási intézménye is van, ahol az éttermeikhez képezik ki a munkavállalókat. A „Hamburger University” nevű egyetem a világ 8 városában van jelen.
• Mielőtt a cég egy új országban piacra lépne, gondosan tanulmányozza az ország kultúráját és a lakók étkezési szokásait. Ez a hozzáállás vezetett példátlan sikerhez például Indiában, ahol bár nem árulhatnak marhahússal készült termékeket, mégis 250 étterem található szerte az országban. Bár a McDonald’s hamburgereinek a fő alapanyaga a marha, ennek ellenére ez sem riasztotta el a céget, ami egy olyan speciális menüt dolgozott ki az indiai piacra, ami megfelelt az ott élő emberek szokásainak. Indiában a híres Big Mac például csirkehússal kapható.

• Ha úgy tartja kedvünk, akár az esküvőnket is rendezhetjük a McDonald’s-ban, igaz, ez a szolgáltatás egyelőre csak Hongkongban érhető el. A McWedding csomag ára nagyjából 400 dollár, és ebben benne van az éttermi dekoráció, az esküvői ajándék, a meghívók, illetve az esküvői zenészek is.
• Sokan észrevették, hogy a McDonald’s-ban árult kóla íze eltér a boltokban kapható Coca Cola-k ízétől, ami nem véletlen: a McDonald’s és a Coca Cola közösen egy olyan változatát fejlesztette ki az italnak, ami a lehető legjobban passzol az étteremben árult ételekhez, és még inkább fogyasztásra ösztönzik a vendégeket.

6. IKEA

Az IKEA neve egyet jelent a megfizethető, kényelmes és mégis stílusos lakberendezéssel. A cég a világ legnépszerűbb bútorgyártója, ami közel 80 éves múltra tekint vissza. Minden 1943-ban kezdődött, amikor a svédországi Älmhult-ben egy apró bútoráruház nyílt. A cég ezután fokozatosan nyerte el a vásárlók bizalmát, ma pedig már 433 különböző áruházzal van jelen a világ számos országában.

• Az IKEA svéd szavakat, helyneveket és más nyelveken nehezen kiejthető neveket használ a termékeik neveként. Ezt a rendszert azért találták ki, mert a cég alapítója, Ingvar Kamprad a diszlexia egy speciális betegségében szenvedett, ami miatt belezavarodott a számokba.
• A világon minden ötödik ember egy IKEA-s matracon alszik és minden tizedik európai ember egy IKEA matracon fogant.

• Az IKEA-ban először a termékek eladási árát határozzák meg, és csak ezután fognak hozzá a tervezők kitalálni, hogy milyen is legyen az adott termék, gondosan ügyelve arra, hogy annak előállítási költsége ne haladja meg a korábban megadott árat.
• Az IKEA nemcsak a bútorairól, hanem az ételeiről is ismert. A márka minden üzletében található egy étterem, ahol a vendégek vásárlás közben ehetnek. A bolton belüli kávézó és étterem ötlete akkor született, amikor az alapító rájött, hogy az emberek nagyon gyakran távoznak vásárlás nélkül, egész egyszerűen azért, mert éhesek.

• A vállalat egy speciális „hotdog stratégiát” alkalmaz a vásárlók vonzására: a minőségi, egyszerű és nélkülözhetetlen termékeket a lehető legalacsonyabb áron értékesítik. Az egész a hotdog árusítással kezdődött, az IKEA-ban ugyanis 2-3-szor olcsóbban lehetett megvenni a hotdogokat, mint más helyeken. A cég később ezt a fajta hozzáállást a bútorok értékesítésére is átvette.
• Az IKEA-ban külön olyan szakemberek dolgoznak, akiknek az a feladatuk, hogy ellátogassanak az emberek otthonaiba, és megértsék, hogyan használják az emberek a márka termékeit. Ugyanezen célból a cég kamerákat is telepített néhány kiválasztott ügyfél lakásába, amiért cserébe természetesen pénzt fizet az embereknek. Elsősorban az ázsiai piacon alkalmazzák ezeket a módszereket, ahol a fogyasztói szokások sokkal jobban eltérnek a világ más országainak szokásaitól.

5. Samsung

Ma a Samsung az egyik legnagyobb elektronikai termékeket előállító cég, de kevesen tudják, hogy a vállalat kezdetben például rizsliszt előállításával és élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott. A Samsung csak a koreai háború után kezdett el elektronikai cikkeket gyártani. Az idő haladtával aztán a cég egy hatalmas vállalattá nőtte ki magát, ami ma már a legkülönfélébb területeken tevékenykedik, a biztosítástól egészen az építkezésekig.

• A Samsung jóval az Apple Watch előtt jelentette meg az leső okosórát. A cég még 1999-ben mutatott be egy olyan egyedülálló órát, amivel nemcsak az időt lehetett mérni, de 90 perc telefonálásra is képes volt, egyetlen töltéssel.
• Az iPhone X és XS készülékek képernyőit szintén a Samsung készíti.

• A Samsungnak 14 kutatás-fejlesztő központja van szerte a világon, és 7 olyan szakosodott központja, ami a nanotechnológiától kezdve az orvostudományon át különféle kutatási területekkel foglalkozik.
• A Samsung egy 80 leányvállalatból álló hatalmas vállalat, ami többek között olyan területeken van jelen, mint az építőipar, a vegyipar, az elektronikai ipar, a hajógyártás, az autóipar, a pénzügy és még sok más egyik. Külön érdekesség, hogy mindegyik cég rendkívül sikeres az adott területen. Például a Samsung C&T Corporation építette a világ legmagasabb épületét a dubaji Burj Khalifa-t, a malajziai ikertornyokat, és még sok más híres felhőkarcolót, szerte a világban. A legnagyobb olajszállító hajót pedig a Samsung Heavy Industries hajógyárban építették.

4. Coca Cola

Nincs olyan ember a Földön, aki ne ismerné a Coca Cola márkanevet. A cég állítása szerint az angol „Okay” szó után a „Coca Cola” szót ismeri a legtöbb ember a világon – és igazából nem is kételkedünk ebben. Az 1886-ban alapított cég máig az üdítőital piac egyik vezetője – csak a Coca Cola márka értéke 59,2 milliárd dollár.

• A Coca Cola volt az emberiség történelmének az első olimpiai szponzora. A cég először az 1928-ban lett az amszterdami nyári olimpiai játékok hivatalos támogatója.
• A Coca Cola cég több mint 3500 különféle italt gyárt, és ha mindennap csak egy új italt kóstolnánk meg, akkor is 9 évig tartana, míg mindet megkóstolnánk.

• A piros-fehér Coca Cola logót a világ lakosságának 94%-a ismeri. Ez elképesztő!
• A Coca Cola volt az első üdítő, ami járt már az űrben – és nem is egyszer. Először 1985-ben állítottak föld körüli pályára egy direkt erre a célra létrehozott antigravitációs dobozban tárolt üdítőt, aminek az előállítása 250 ezer dollárba került. Ezután 6 évvel később a szovjet Mir űrállomásra is kólát vittek fel az űrhajósoknak. Harmadik alkalommal pedig a cég már egy olyan üdítőgépet fejlesztett ki, amivel az űrhajósok saját maguk is képesek Coca Cola-t előállítani az űrben.

• Csak 2 olyan ország van a Földön, ahol nem lehet legálisan Coca Cola-t értékesíteni: Észak-Korea és Kuba. De még itt sem tudnak ellenállni a híres üdítőnek – Észak-Koreában például átcímkézett palackokban árulják, Kubában pedig Mexikóból importálják a Coca Colát.

3. Google

A Google egyike az öt legértékesebb márkának a világon. A vállalatot 1996-ban alapították a Stanford Egyetem hallgatói, Larry Page és Sergey Brin. Az alap tevékenysége mellett a Google ma már az okostelefonok gyártásától kezdve az önvezető autók fejlesztéséig számos területen tevékenykedik.

• A Google képkereső funkcióját Jennifer Lopez ruhája ihlette. Az énekes a 2000-es Grammy-díjátadón egy zöld Versace ruhában jelent meg, az internetezők pedig elkezdték keresni a neten, ám akkoriban még nem volt olyan könnyű megtalálni egy képet a neten. A Google fejlesztői ekkor meglátták a felhasználói igényt, és létrehozták a Google képkereső funkcióját.

20 years ago, @JLo wore the iconic Versace Dress to the 2000 Grammy Awards. It ended up being the reason why Google Images was created pic.twitter.com/z5T2U7Vli1

— Jennifer Lopez Charts (@JLoCharts) February 24, 2020

• 2013-ban a Google szolgáltatásai 5 percig elérhetetlenek voltak, ennek eredményeként pedig a globális internetforgalom majdnem a felére csökkent.
• Az „AutoComplete” nevű funkció 25%-kal meggyorsítja a keresést, és több mint 200 évnyi gépelést takarít meg naponta.

• Ha egy Goolge alkalmazott meghal, az élettársa az elkövetkezendő 10 évben megkapja a fizetése felét, a gyermekei pedig havi 1000 dollárt kapnak 19 éves korukig. Ez minden olyan alkalmazottnak jár, aki legalább 14 éve dolgoznak a cégnél.
• A Google a lehető legkényelmesebb környezetet igyekszik megteremteni az alkalmazottai számára, amihez hozzátartozik az is, hogy mindennap egy taxi hozza és viszi őket haza a munkából. A cégnél az alkalmazottak ingyen ehetnek-ihatnak, lehetőségük van sportolási tevékenységekre, használhatják a pihenő és alvószobákat, valamint akár a háziállataikat is bármikor behozhatják magukkal dolgozni.

2. Zara

A Zarát a világ leginnovatívabb kiskereskedelmi láncának tartják a szokatlan marketing-stratégiája miatt. A Zara cég például a világon elsőként kezdett el együttműködni az influencerekkel. A Zara egyébként a spanyol Inditex ruházati óriásvállalat egyik leányvállalata. A Zara mellett ez a cég olyan márkákat birtokol, mint a Pull & Bear, a Massimo Dutti, a Bershka vagy a Stradivarius.

• Egy Zara ing varrása körülbelül 38 percet vesz igénybe, a kiskereskedelmi ára pedig háromszorosa az előállítási költségnek.

• A Zara szinte semmilyen pénzt sem költ reklámra (csak a bevétel elenyésző, 0,3%-át). Ehelyett inkább az üzletei minőségére összpontosít: a Zara üzletek szigorúan csak a legjobb helyeken nyílhatnak, például a legnagyobb plázákban és csúcskategóriás üzletek szomszédságában. Ennek a ténynek köszönhető az, hogy a vásárlók tudat alatt luxusmárkának tulajdonítják a céget.
• A Zarát a „gyors divat” koncepció úttörőjének tartják: a vállalat havonta kétszer új kollekcióval áll elő. A tulajdonosok vélemény szerint ennek köszönhető a vásárlók folyamatos érdeklődése – míg más ruhaboltokat évente átlagosan négyszer látogatnak az emberek, addig a Zara üzleteket évente 17 alkalommal. Egyébként a Zara stratégiájának köszönhető az, hogy egyes luxusmárkák (Prada, Louis Vuitton) is rászoktak arra, hogy egy éven belül több, akár 6 kollekciót is kiadjanak.

• A Zara nem próbálja meg diktálni a divatot, mint a legtöbb ruházati márka, hanem a fogyasztóknak elérhető áron kínálja azt, amire valóban szükségük van.
• Míg a versenytársaknak általában hónapokba telik egy-egy új kollekció megtervezése, a Zaránál ez átlagosan 2 hét alatt megvan, gyártással és szállítással együtt, ami igazi világrekord.
• A vállalatnak van egy kimondatlan szabálya: soha semmi nincs a raktáron. Ez arra ösztönzi a vásárlókat, hogy gyakrabban jöjjenek be a boltba, annak reményében, hogy a ruhadarab ismét elérhető lesz.

• A Zara hatalmas összegeket fektet a technológiába és a kutatásba. A vállat gyűjti és elemzi az ügyfelekkel kapcsolatos információkat, ennek köszönhetően pedig például még azt is meg tudja határozni, hogy az adott boltba járó vásárlóknak mekkora az átlagos súlya. Ennek az ismerete lehetővé teszi a cégnek, hogy csökkentse a felesleges költségeket például azzal, hogy olyan méretű ruhákból szállít sokat, amire nem lenne elég nagy a kereslet.

1. Nike

A cipők soha nem voltak még olyan stílusosak és kényelmesek, mint manapság. Ezért pedig nagy hálával tartozunk többek között a Nike társalapítójának, Bill Bowermannek, aki a 60-as években elsőként kezdett olyan sportcipőket gyártani, ami megkönnyítette és kényelmessé tette az emberek számára a sportolást.

• 1971-ben Bill Bowerman reggelizés közben álmodta meg a Nike sportcipők talpát, amikor lenézett a gofrijára, és meglátta annak különleges rácsozatát. Bill felesége ekkor valószínűleg még nem is tudta, hogy azzal az elkészített gofrival segítette hozzá az emberiséget az egyik legjobb tapadást biztosító cipőtalp kifejlesztéséhez.
• A Nike tervezte többek között az 1989-es Batman filmben látható Batman-csizmát, és a Vissza a jövőbe 2 című filmben látható önfűző cipőt is.

• 1989-ben a Nike csinált egy reklámot, amiben a kenyai Samburu törzs szerepelt. A videó végén az egyikük az anyanyelvén mondott néhány szót, amit a cég úgy fordított le az amerikai közönségnek, hogy „Just do it!”. A férfi valójában azt mondta: „Nem kell ez. Adj egy nagyobb cipőt”. Amikor ez kiderült, a Nike így válaszolt: „Nem gondoltuk volna, hogy bárki is érteni fogja Amerikában, hogy mit mondott az a férfi.”
• Számos Nike reklámfilm kapott már a legjobb reklámmunkáért járó Emmy és Golden Lions díjat.
• 2012-ben a Nike felhagyott az olimpiai játékok hivatalos szponzorálásával, míg más cégek 155 millió dollárt fizettek ezért. Ettől függetlenül azonban akarták reklámozni magukat az olimpián, amihez egy nagyon ravasz lépéssel álltak elő: több mint 400 sportolót vettek rá, hogy viseljék ugyanazt a rikítóan neon-sárga színű cipőt az olimpián. Ezzel a zseniális trükkel a Nike szinte aprópénzért szerzett magának elképesztő hírnevet az olimpián, megelőzve fő riválisát, az Adidast.

• A Nike fenntarthatóbb, mint bármi más. A vállalatnak van egy speciális, Nike Grind névre keresztelt programja, melynek célja a műanyag hulladékok (régi cipők, palackok, stb) újrahasznosítása. Ezekből a hulladékokból vadonatúj sporteszközöket gyárt, így például a mai Nike cipők már 75%-ban újrahasznosított anyagokból készülnek.
• Minden, amihez a Nike hozzáér, az arannyá változik. 2003-ban a cég 309 millió dollárért vásárolt meg egy akkor kevésbé ismert Converse nevű céget, és néhány éven belül a csőd szélén álló vállalatból az egyik legtöbb sportcipőt eladott márkájává tette, aminek az éves bevétele 2006 és 2010 között átlagosan 1,91 milliárd dollár volt.

forrás