Az élelmiszeripar gyakran hajmeresztő átverésekre képes. Egészséges táplálkozás címszó alatt is számtalan trükköt, csalást vet be, a mi kárunkra!
A 12 legpofátlanabb “trükk”:
1. A zöldségeket és gyümölcsöket viasszal vonják be!
A tárolás alatti penészesedés, zúzódás és kiszáradás ellen néhány zöldség és gyümölcs (alma, uborka) egy-két csepp étkezési viaszbevonatot kap. Szervezetünk ezt nem tudja megemészteni, de emiatt ne aggódjunk, mondj Luke LaBorde, PhD, a Penn állami egyetem táplálkozástudományi társprofesszora.
Ha mégis el szeretnénk kerülni az így kezelt termékeket, az FDA szabályzata szerint a viszonteladók nem kötelesek külön feltüntetni, ha valami viasszal lett bevonva, így saját érzékeinkre kell hagyatkoznunk ( pl. gyanúsan fényes héj)…
A viasztalanítást ne hámozással oldjuk meg – az élelmi rostok nagyobb része és az értékes tápanyagok közvetlenül a héj alatt vannak, tájékoztat Salge Blake, RD, a bostoni egyetem táplálkozástudományi professzora és a Táplálkozástudományi Akadémia szóvivője. Ehelyett mossuk meg őket szappanos vízben.
2. A lazacot rózsaszínre festik!
A lazac, mire megérkezik a boltba, majdnem mindig élénk rózsaszínes-narancsos színekben pompázik, habár a lazac természetes állapotában ennél jóval fakóbb, szürkés színű. A halak húsa kétféleképpen érheti el a kívánt színárnyalatot: a vad lazacok rákokkal (krill) táplálkoznak, amíg tenyésztett rokonaikkal festékkapszulákat etetnek meg. De ettől még nem kell megriadnunk.
Habár a vad lazac technikailag egészségesebb, mint a tenyésztett – feleannyi zsírt, és valamivel több cinket, vasat, és káliumot tartalmaz – háromszor-négyszer drágább is. “Akár tenyésztett, akár vad halat választunk, a lazaccal mindenképp jól járunk , főleg magas omega 3 zsírsavatralma miatt, amiből rendszerint nem eszünk eleget,” mondja Blake. Vegyük meg, amelyiket tudjuk és próbáljuk meg legalább hetente kétszer beiktatni étrendünkbe.
3. A narancsot is festik!
Akár hiszik, akár nem, a Florida narancsokat Kettes számú Citrus Piros festékkel szokták permetezni a szezon elején, hogy élénkebb legyen a színük. Ezekből a narancsokból rendszerint narancslé készül, de van úgy, hogy a bolti polcokra is kerül belőlük néhány.
A festéket az FDA jóváhagyta, és csak kis koncentrációban használják, de a Közérdekű Tudományos Központ figyelmeztetést adott ki, miszerint ez a festék káros (akár rákkeltő) hatásúnak bizonyult laboratóriumi kísérletekben. (A kaliforniai narancsokon tilos használni.)
Ha ezeket a narancsokat hálóban árulják, kötelező feltüntetni, hogy festéket tartalmaznak. Jobb, ha a festékből minél kevesebb jut szervezetünkbe, ezért ne készítsünk édességet a narancs héjából vagy adjuk azt más ételekhez.
4. Valójában rengeteg más élelmiszert is festenek!
Sok ételt azért festenek, hogy egészségesebbnek és étvágygerjesztőbbnek tűnjenek. Például a búza- és rozslisztből készült kenyerekbe gyakran karamellizált cukrot is tesznek, hogy úgy tűnjön, több búzát tartalmaznak, mint valójában.
Ugyanezt a festéket a sült húsoknál is bevetik, hogy azok táplálóbbnak tűnjenek. Eközben a savanyúságokat sárgítják, hogy a szálak erőtől duzzadóbnak látsszanak.
A festékek maguk rendszerint ártalmatlanok, de ha kiszúrjuk őket a termékek címkéin, megalapozott lehet a gyanúnk, hogy az élelmiszerben más, az élelmiszeriparban gyakran használt adalékok is vannak, mint pl. a só vagy cukor, mondja a Marjorie Nolan Cohn, New Yorkban tevékenykedő étkezési tanácsadó és a Táplálozástudományi Akadémia szóvivője.
5. Az olívaolajat hígíthatják!
Az extra szűz olíva olajról elterjedt, hogy hamisítják Sok üvegnyit a Fogyasztói Jelentések szerint a jóval olcsóbb szója- vagy canola olajjal higítanak, majd az USA-ba szállítanak, ahol jó áron eladják őket. Azon kívül, hogy ez pénzkidobás, a tiszta olíva olajban fellelhető szívbarát, többszörösen telítetlen zsírsavakhoz sem jutunk hozzá, mondja Cohn.
6. A csirkét fürdetik!
Az az út, amit a csirke az üzemtől az asztalunkig megtesz, nem vonzó látvány. Vágás után, a meleg testeket le kell hűteni, így egy nagy, fertőtlenítőt (klórt) is tartalmazó hidegvizes tartályba kerülnek, hogy a baktériumok szaporodását és a fertőzés lehetőségét kiküszöböljék, árulja el Don Schaffner, PhD, a Rutgers Egyetem élelmiszertudományi osztályáról. Az FDA és USDA szerint ezek a folyamatok biztonságosak, monda Schaffner, de ha mégsem lennénk erről meggyőzve, elkerülhetjük az ilyen módon kezelt baromfit és választhatunk helyette levegőn hűtöttet.
Egy nem-túl-egészséges dolog, amit még a csirkékkel művelni szoktak: sós viz befecskendezése a nyers húsba, hogy fokozza annak ízét. Tudván, hogy a legtöbb amerikai jóval több sót fogyaszt, mint kellene, a címkéket ajánlott tüzetesebben elolvasni – a kezeletlen baromfi 100 grammjában 40-70 milligramm só van, az ilyen módon kezeltekben viszont 300 vagy még több is.
7. A gyakran rosszul címkézik fel a halat!
2010 és 2012 között az Oceana nevű óceán figyelő szervezet 1,200 hal- és tengeri herkentyű mintát gyűjtött össze 674 viszonteladótól 21 államban, hogy megvizsgálja, azok mennyire helyesen lettek felcímkézve. Kiderült, hogy háromból egy rosszul, az FDA irányelvei szerint. A leggyakrabban félrecímkézett halféle a vörös sügér volt (87%), amit gyakran a jóval olcsóbb tilápiával helyettesítettek.
Ez nemcsak rablás fényes nappal – egészségügyileg sem mindegy, hogy mit fogyasztunk, ha a higanyban gazdag halból kevesebbet bír el szervezetünk. (Például terhesség esetén.) Mindig tudakozódjunk, hogy biztosan jó minőségű halat kapjunk, mondja Blake. Tegyünk fel keresztkérdéseket a halpultosnak vagy a pincérnek a halaik eredetét illetően.
8. A mézből kivonják a pollent!
A texasi A&M egyetem kutatásai szerint a boltokban árult méz 75%-a nem tartalmaz pollent. A pollen nem szükséges a méz készítéséhez – véletlenül keveredik bele, a méhek testéről – és a feldolgozás folyamatában kiszűrik, hogy a méz átlátszóbb legyen, és ne sűrűsödjön be.
Akár pollen tartalmú mézet veszünk (amit “vadméznek” is hívnak), akár pollenmenteset, nem nyerünk vagy veszítünk semmit; a Nemzeti Méz Bizottság szerint a tápanyag- és antioxidánstartalom ugyanaz.
9. A hús antibiotikum- és hormontartalmát ellenőrzik!
Lehet, hogy az “antibiotikum mentes” címke láttán már nyúlunk is az áruért, de az az igazság, hogy “technikailag, minden húsnak teljesen antibiotikummentesnek kell lennie, mielőtt a polcokra kerül,” monja Cohn. Fordítás: az “antibiotikum mentes” egy reklámfogás, és egyáltalán nem garancia arra, hogy a vágóállatnak nem adtak antibiotikumokat. Ugyanígy, a baromfi- és disznóhús termékekre ráírhatják, hogy ‘hormon mentesek”.
Ez ismét csak egy marketinges trükk, mivel ezt a két csoportot egyébként is tilos hormonokkal kezelni. Keressük az “antibiotikumok nélkül felnevelt” és “hozzáadott hormonok nélkül felnevelt” címkéket.
10. A bio gyümölcsöket és zöldségeket is permetezhetik!
A “Bio” nem mindig jelent egyet a növényvédőszer mentessel. A körtét, almát, és kisebb gyümölcsöket beszórhatják egy természetes ásványi anyagokban gazdag porral, hogy a rovarokat távol tartsák, amely hátrahagyhat egy vékony porréteget.
Hasonlóképpen, a Nemzeti Vegyszermentes Szabványhivatal 2002 óta engedélyezi a Tetracycline and Streptomycin antibiotikumok használatát a bio alma- és körtetermesztésben, a tűzelhalás nevű bakteriális fertőzés ellen.
Tehát jól tesszük, ha jól megmosunk minden zöldséget és gyümölcsöt, akár bio, akár nem. Folyó vízben öblítsük le, hogy minden maradékot, koszt, és baktériumot eltávolítsunk, és vessünk be egy súrolókefét a vastagabb bőrű terméseknél.
11. A mandulát pasztörizálják
A tejjel, üveges dzsússzal, és konzerves dolgokkal együtt a mandulát is pasztörizálják, hogy az ezúton terjedő betegségeket megelőzzék. A mód lehet pörkölés, forralás, gőz, vagy Propilén oxiddal való bepermetezés (PPO)…
Tudnunk kell, hogy az EPA szerint a PPO biztonságos, de néha gépolajba is szokták keverni, és a matracgyártásban is rutinszerűen használt alapanyag – talán nem is gondoltuk volna, amikor a kanapéra huppanunk egy kis rágcsálnivalóval a kezünkben.
Ha el szeretnénk kerülni a PPO-t, olyan termékeket keressünk, melyekre ráírták, hogy “gőzzel pasztörizált” vagy szárazon pörkölt.
12. A gyümölcsöt mesterségesen érlelik
Ezért van még mindig almánk júniusban és barackunk márciusban: a gyümölcsöt leszedik, eladják, és a felesleget nagy hideg tárolókban tartják. Ezután kivonják a levegőből az oxigént, és helyette széndioxidot fújnak be, hogy megállítsák az érési folyamatot.
“A CO2 elaltatja a gyümölcsöt,” , mondja LaBorde. Amikor szükség van rájuk, kiveszik őket a gázból és oxigénnel megérlelik őket. Hasonlóan kezelik a banánt is. Mindegyiket zölden szüretelik (így könnyebb őket szállítani), azután nagy tartályokba kerülnek, ahol etilén gázzal kezelik őket, hogy megérjenek.
Ne aggódjunk: a banán, és más gyümölcsök is maguktól is termelnek etilént az érési folyamat során.
