2001-ben indult útnak a Wikipédia, amely mára az internet egyik legmeghatározóbb információforrása lett. Napjainkban a Wikipédia összesen 301 különböző nyelven több mint 40 millió különböző cikket tartalmaz. Mivel a weboldal cikkeit bárki szabadon szerkesztheti, ezért gyakran érik kritikák az ott található tartalmak megbízhatatlanságát és szubjektivitását, de ettől függetlenül mind a mai napig az egyik legnépszerűbb internetes forrás, amire a legnagyobb tudományos magazinok is előszeretettel hivatkoznak. A Wikipédia cikkei között sok olyan érdekességet is találhatunk, melyek segíthetnek szélesíteni a látókörünket. Az alábbi cikkünkben most ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, szám szerint 15-öt.
1 A Snickers-saláta.
Akár hiszed, akár nem, létezik olyan saláta, amely nem csak ízetlen zöldségekből, hanem a kedvenc csokoládénkból készül. A Snickers-saláta nevezetű ínyencséget például előszeretettel fogyasztják Amerikában. A saláta elkészítéséhez összesen három összetevőre van szükség: Snickers csokira, a granny smith nevezetű zöld almára és édesített, keményre vert tejszínhabra.
Elkészítés: daraboljuk fel apróra a csokit és az almát, majd keverjük el. Finom mozdulatok segítségével adjuk hozzá a habot és voilá, el is készült életünk első a Snickers-salátája.
2 A komfort zaj története.
Az adatátvitel lecsökkentése érdekében a Skype és a hozzá hasonló programok eltávolítják a mikrofonból beszűrődő felesleges zajokat, melyek értéke egy bizonyos frekvencia alatt található. Mivel azonban kényelmetlen lenne a fogadó fél számára a kínos, már-már zavaró csend (amikor a partnerük éppen nem beszél), ezért ezek a programok egy úgynevezett komfort zajjal látják el a hívásokat, melyek ugyan még nem zavarják a beszélgetést, de megóvják a beszélgetőpartnereket a kínos csend jelenségétől, valamint kiküszöbölik a síri csendből történő felszólalás idegesítő jelenségét.
3 Statikus elektromosság.
A statikus elektromosságról szóló Wikipédia cikk illusztrálásához egy hungarocell darabkákba ragadt macskát találunk.
4 Wikipédia Wikipédia cikk.
A Wikipédián a világ minden nyelvét található egy Wikipédiáról szóló cikk, amely többek között arra is kitér, hogy mik azok a témakörök, amikről soha-semmilyen esetben sem szabad cikket készítenünk a Wikipédiára.
5 Az 52 hertzes bálna.
A Wikipédián található egy cikk egy rejtélyes „52 hertzes bálnáról”. Ez az állat azért kapta ezt a nevet, mert senki nem látta még őt valójában, pusztán egy hangfelvételen sikerült rögzíteni az állat hangját, ami semelyik másik ismert bálnáéhoz sem hasonlítható. Ennek a cikknek nincs magyar változata, de az Index.hu-n bővebb információkat is találhattok erről a rejtélyes állatról.
6 A Dunbar-szám.
A Dunbar-szám egy vélelmezett ismeretelméleti határa annak, hogy egy ember hány stabil szociális kapcsolatot tud egyszerre fenntartani: olyan kapcsolatokat, ahol a résztvevő személy ismer minden másik személyt és a közöttük levő viszonyokat. A számot először Robin Dunbar brit antropológus javasolta az 1990-es években, aki kapcsolatot talált az emlősök agymérete és az általuk használt társadalmi csoportméretek között. Az emlősökön végzett megállapításokat az emberi agyméretre extrapolálva állapította meg, hogy ez alapján az emberek kényelmesen nagyjából 150 közvetlen emberi kapcsolatot tudnak egyszerre fenntartani. Dunbar köznyelven úgy fogalmazott, hogy „azon emberek száma, akiknél nem érzed kényelmetlenül magadat attól, hogy beugorjatok egy italra beszélgetni, amikor egymásba botoltok az utcán”.
7 A világűr színe.
A világűrben leggyakrabban előforduló szín a kozmikus „latte” becenevet kapta, a tejeskávéra emlékeztető színárnyalata miatt.
8 Február 30.
1699-ben Svédországban úgy döntöttek, hogy áttérnek a julián naptárról a Gergely-naptárra úgy, hogy 1700-tól negyven éven át elhagyják a szökőnapokat. 1700-ban tehát nem volt szökőév Svédországban, de a tervektől eltérően ez volt az egyetlen módosított év, mivel az 1704. és 1708. éveket már újra szökőévként kezelték. Ebben az időszakban tehát a svéd naptár egy nappal előbbre járt a julián naptárnál, ugyanakkor tíz nap hátránya volt a Gergely-naptárhoz képest. 1711-ben elhatározták, hogy visszatérnek a julián naptárhoz. Ennek érdekében a következő évben, 1712-ben hozzáadtak egy pótnapot a február hónaphoz, amely így 30 napos lett. Ez a nap a julián naptárban február 29-nek, a Gergely-naptárban pedig március 11-nek felelt meg. Svédországban végül is a Gergely-naptár végleges elfogadása 1753-ban történt meg.
9 A rejtett anya fényképészet.
A fotográfia megjelenése után az 1920-as évekig az Egyesült Királyságban létezett egy műfaj, amit „rejtett anya fényképezésnek” neveztek. Ennek lényege az volt, hogy a gyermekeket egy speciális ruhában fotózták, melyben az édesanyjuk elbújt és tulajdonképpen ő tartotta egy helyben a gyermeket, amíg a hosszú exponálás során a fényképészeknek sikerült elkészíteniük a képet.
10 Buffalo buffalo Buffalo buffalo buffalo buffalo Buffalo buffalo.
Nem, nem őrültünk meg. A „Buffalo buffalo Buffalo buffalo buffalo buffalo Buffalo buffalo.” egy nyelvtanilag helyes angol mondat. A mondat jelentése szabad fordításban: Buffalói bölények buffalói bölényeket bántó buffalói bölényeket bántanak.
11 Az „Ó-Istenem” részecske.
Az Ó-Istenem részecske egy kozmikus sugárzókészülék által észlelt részecske, amit 1991-ben figyeltek meg 50 J energiával, kb. 25 milliárdod része a Planck-energiának. A Planck-energia – az energia-tömeg ekvivalencia értelmében – ekvivalens a Planck-tömeggel, ami kb. egy kis bolha tömege.
12 A toalettpapír elhelyezése.
Kétség sem fér hozzá, hogy a világ egyik legkülönlegesebb Wikipédia cikke a toalettpapír elhelyezését vitató cikk. Ebben – többek között – témához kapcsolódó kutatásokról is olvashatunk, ráadásul mindkét változatnak (a papírral előre lógó és hátrafelé lógó változatnak is) elolvashatjuk az előnyeit és hátrányait.
13 A Karánsebesi ,,pálinka csata”.
A hadtörténelemben talán egyedülálló, hogy egy hadsereg saját magával harcolva, saját magát semmisíti meg. Büszkék lehetünk, hogy ehhez a kiemelkedő teljesítményhez, honfitársaink is nagy mértékben hozzájárultak. Történt ugyanis, hogy 1788. szeptember 20-a éjjelén derék atyánkfiainak sikerült hadifogságba ejteniük néhány hordócska szilaj pálinkát. A jófajta itóka elpusztításában természetesen a porzó torkú gyalogosok is szívesen segédkeztek volna, ám a huszárok nem kívánták megosztani a zsákmányt.
A gyalogosok erre – el akarván ijeszteni az utóbbiakat – „törökök!, törökök!” felkiáltással elkezdtek a levegőbe lődözni. Az ekkor már részeg huszárok azonban nemhogy nem ijedtek meg, hanem az egészet jó mókának tartva, ők is csatlakoztak a parádéhoz. Pillanatok alatt totális káosz keletkezett. A vonuló sereg többi része pánikba esett, amit csak tovább növelt a tisztek „Halt!” (Állj!) kiáltozása, amit a megzavarodott tömeg ekkor már „Allah!”-nak vélt hallani. A két császári hadtest így aztán a vaksötétben szabályos, parázs ütközetet vívott – egymással.
Az önmagunkkal vívott harc során mintegy 10 ezer katona vesztette életét, így tulajdonképpen a Karánsebesi csatát a törökök nyerték anélkül, hogy jelen lettek volna az ütközetnél. Sajnos a csatának nincs magyar nyelvű Wikipédia oldala, de a 24.hu-n bővebben is olvashattok róla.
14 A koreai baltás gyilkosság.
1975 áprilisában, az észak-vietnámi győzelmen felbátorodva, Kim Ir Szen Mao segítségét kérte Dél-Korea ismételt lerohanásához, ám a kérését elutasították. A leghírhedtebb összetűzés ekkor a baltás gyilkosság incidens volt 1976. augusztus 18-án, amikor amerikai tisztek dél-koreai munkásokkal próbáltak meg a demilitarizált övezetben egy kilátást zavaró fát kivágni, mire északiak megtámadták őket és két amerikai tisztet baltával meggyilkoltak. Az eset végül Kim bocsánatkérésével zárult.
15 A Wikipédia szakácskönyvnek sem utolsó.
Bár a Wikipédián nem sok receptekkel foglalkozó cikket találhatunk, vagy azonban egy olyan, ami a világ összes létező szendvicsét felsorolja. Ez már csak azért is érdekes, mert a lista legutolsó helyén egy magyar gasztronómiai különlegesség, a zsíroskenyér is helyet kapott…😌
