Szinte hihetetlen, hogy egy nő elmenjen ha szeret, de mégis több esetben előfordul. A nő számára mindez lehetséges, ne ítéljük el őt, csak akkor érthetnéd meg, ha te is olyan helyzetben lennél.
Ő szép, intelligens és érzékeny. Olyan mint a telihold egy sötét éjszakán, ő a homokot csillagokká változtatja, ő a szerelem. Olyan sokáig várt, hogy megtalálja és jobban szerette őt mint a saját életét, de mégis elhagyta, könnyes szemmel és fájó lélekkel.
Elhagyta őt, mert többet szeretett volna kapni mint ajándékokat és szép szavakat. Tetteket akart látni, azt akarta, hogy a férfi jelen legyen az élete minden területén, azt akarta, hogy figyeljen rá, hogy megkérdezze tőle milyen volt a napja és milyen tervei vannak, virágot kapjon tőle legalább egyszer egy évben. Azt akarta, hogy ő legyen a legfontosabb az életében.
Úgy akart élni, hogy meghallják azt amit mond, hogy elfogadják őt, hogy ő legyen az egyetlen nő a férfi életében. Ő egy új terület és azt akarta, hogy a férfi felfedezze ezt, de a férfi sohasem tette meg ezt inkább úgy döntött, hogy messziről figyeli őt. Időközben ez a terület meghalt mert nem volt felfedezve.
A nő elment mert egy olyan könyv volt, amelyet a férfi nem mert a kezébe venni és átlapozni, mert nem tudta, hogy a lapok között nagy értéket talál. A nő egy olyan virágnak érzi magát, akit mindig öntözni kell, de a férfi elfelejtette ezt megtenni minden nap. A virág elhervadt és meghalt. Lassanként kezdte elveszíteni a színét , olyanná vált mint egy gyertya, amelyik bármelyik percben kialudhat.
A szerelem fel kellene emeljen, ki kellene nyissa a szíved, boldoggá kellene tegyen, de a nőt a szerelem szomorúvá tette. Ő mindent felajánlott, de nem kapott cserébe semmit, elmondta azt, hogy mi hiányzik neki, a férfi hallotta, de nem hallgatta meg igazán. A férfi azt gondolta, hogy a nő vele marad, bármi is történjen.
A nőnek szükségre volt valakire akivel megoszthatja a gondolatait, az érzéseit, egy olyan férfire aki nem csak a saját álmaival van elfoglalva és őt észre sem veszi. Egy olyan férfire aki mellől sohasem akar elmenni. Egy olyan férfira, akinek ő kell. Egy olyan férfit akart aki a boldogságot jelenti a számára. A nő elment és a férfi nem értette, hogy miért, tudta azt, hogy egy pár év múlva majd megérti, akkor majd a múltra fog gondolni és megérti, hogy mit kellett volna tennie azért, hogy maga mellett tartsa a nőt.
A nő elment azért, hogy megtalálja önmagát, azt akit elveszített, bekötözi a sebeit és egyedül folytatja az útját. A nő elment azért, hogy ismét szeressen, azért, hogy megismerje az értékét, hogy a homokot ismét csillagokká változtassa. Lehet, hogy egy napon egy férfi csillaga lesz, akkor ő is egy lesz a csillagok közül.
