Péteken jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, mely szabályozza, miként vállalja át az állam a dolgozók fizetésének egy részét. Egészen pontosan 70 százalékot, a járványveszély okozta helyzet miatt kieső munkaidőre. A részletszabályok némileg árnyalják a képet, ugyanis felső határa is van a támogatásnak és rengeteg feltétele.

Európában több államban is vezettek be hasonló intézkedést, mikor központilag bérkiegészítéssel segítik a veszélybe került cégeket a munkahelyek megtartásában.

A hvg.hu összeállítása szerint több megkötés is van:

A támogatás csökkentett munkaidő esetén igényelhető, ha a csökkenés háromhavi átlagban a korábbi munkaidő 50-70 százaléka, amely eléri a napi legalább négy órát. Azaz, ha valakit korábban 8, most pedig 6 órában foglalkoztatnak, az már kiesik a kedvezményezett körből, munkaadója nem kapja meg a támogatást, amiből kifizetheti az alkalmazottját.

A másik fontos megkötés, hogy a munkaadó köteles fenntartani a támogatás iránti kérelem napján fennálló létszámot a cégnél.

Akik után nem igényelhetnek pénzt, azok a költségvetési támogatásban részesülő munkaadók, és olyan munkavállalók, akik megváltozott munkaképességűeknek járó támogatásban részesülnek. Az is feltétel, hogy a dolgozó a veszélyhelyzet kihirdetésének napján már munkaviszonyban állt, és nem tölti felmondási idejét.

A támogatás három hónapra kérhető, bár az még kérdéses, mi lesz, ha a veszélyhelyzet tovább tart: a rendelet ugyanis ehhez köti az új rendszer végét.

A támogatás összege a dolgozó március 11.-én érvényes alapbérének vagy pótlékátalánnyal/felszolgálási díjjal növelt fizetésének nettó összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó részének hetven százaléka. (Ha valaki 8 óra helyett már csak 4 órában foglalkoztatnak, ő megkapja az alapfizetése 70 százalékát.

Az igényléshez feltétel, hogy a támogatást igénylő munkaadó bemutassa a munkaidő csökkentést okozó gazdasági körülményeket, és hogy már kimerítette a törvényes munkaidő-áthelyezési lehetőségeket, illetve számos más részlet mellett az is, hogy legalább fél éve léteznie kell a cégnek. Igazolni kell, hogy azért kellett munkaidőt csökkenteni a cégnél, hogy ne kerüljön sor elbocsájtásokra.

Igazolni kell, hogy a munkavállalók foglalkoztatása nemzetgazdasági érdek, és a munkaidő csökkentése összefüggésben van a veszélyhelyzettel. A vállalkozás nem állhat felszámolás, csődeljárás alatt.

A támogatás a minimálbér kétszeresét meghaladó fizetésűeknek nem jár. A kormány átlagosan 64,5 ezer forintos támogatással számol dolgozónként.

A támogatást a munkaadó igényli és a munkavállaló kapja havonta. A támogatás köztehermentes, tehát adózni nem kell utána, de szabadság idejére például nem jár, azaz a munkavállalónak feltétlenül dolgoznia kell a támogatás időszakában. A dolgozónak vállalnia kell azt is, hogy rendelkezésre áll, ha a munkaadó oktatást szervez a számára. A rendelet ezt egyéni fejlesztési időnek hívja.

A munkaadó viszont nem írhat elő a támogatás időszakában túlmunkát és szerződésen kívüli munkavégzést és a fentebb említett egyéni fejlesztési időre munkabért fizet, valamit a támogatás és a munkabér együttes összege eléri a munkavállaló havi távolléti díját. Azaz a cégeknek ki kell pótolniuk a támogatást.

A részletes szabályozás itt található

forrás: blikk.hu