Érdekes

13 elképesztő földrajzi tény, amiket nem tanítottak nekünk az iskolában

Vannak bizony olyan kérdések, melyre nem igen tudjuk a pontos választ. Valószínű azért, mert sok más olyan kérdés van, ami jobban foglalkoztat bennünket. Mivel minden ember értékrendje más, ezért nem ugyanazokhoz a témához fognak kötődni. Ám most olyan érdekes kérdéseket, és azok válaszait hoztuk el amin biztos, hogy meg fogsz lepődni.

 

 

 

 

A világ legmagasabb hegye nem a Mount Everest (Csomolungma).

Abban az esetben, ha a Föld középpontjától számított távolság a mérvadó, akkor valójában a Chimborazo hegység a legmagasabb. A Mount Everest így még a top 20-ba sem kerül bele.

Brazíliában létezik egy futballpálya, ahol a csapatok valójában a Föld különböző féltekéin játszhatnak egymással.

A Zerão stadionról van szó, ami Macapá városában található. Nem a véletlennek köszönheti, a “Nulla” nevet. Voltaképpen a pálya felezővonala az egyenlítő mentén halad át.

 

 

 

 

 

 

 

A Nemo-pont egy olyan hely, amit a szárazföldről a legnehezebben lehet megközelíteni.

A Csendes-óceán déli részén fekszik ez a pont, ami 2688 km-re helyezkedik el a legközelebbi szárazföldtől. A Ducie-sziget, a Pitcairn-sziget és a Marie Byrd-föld esik hozzá a legközelebb. Semmi más nincs 22 405 411 km²-es távolságban csak víz, ez pedig azt jelenti, hogy nagyobb, mint a volt Szovjetunió egész területe.

Az Egyesült Államokban létezik egy emlékmű, ahol mind a négy sarka négy különböző államot foglal magába. Így az ember négy helyen lehet egyszerre.

Eme ponton keresztezi egymást Új-Mexikó, Arizona, Colorado és Utah határai.

A gleccserek a Földön tárolják az édesvíz legnagyobb részét.

A világ földterületének körülbelül 10% -át jég borítja. A gleccserek 5,8 millió négyzetmérföldet fednek le. Ezek a jégtömbök a Föld friss vízének csaknem 75% -át foglalják magukba.

 

 

 

 

 

 

 

Ausztráliában van egy úgynevezett “Dingo-kerítés”, ami Magyarország kelet–nyugati irányú szélességétől 11-szer nagyobb.

A 19. században az ausztrál gazdaságban fontos volt a birkatenyésztés. 1880 körül a farmerek úgy határoztak, hogy felhúznak egy óriási kerítést, amivel képesek lesznek megóvni állataikat a dingókkal szembe. A kerítés csaknem 5614 kilométer hosszú lett.

A Föld legnagyobb sivatagja nem a Szahara, hanem az Antarktisz.

Bizony nem a rekkenő hőség és a homok miatt sivatag a sivatag. Valójában az alacsony számú csapadékmennyiség miatt, aminek éves szinten kevesebbnek kell lennie, mint 250 milliméter. (lényegtelen, hogy köd, eső vagy hó) Így a Föld legnagyobb sivatagja az Antarktisz. Ott évente csupán 51 mm csapadék esik.

Tengerszint alatt van a Holt-tenger.

Minden egyes évben a Holt-tenger vízszintje 100 centimétert csökken. Jelenleg, a mérések szerint 430 méterrel van a tengerszint alatt. Ám nevével ellentétben ez nem egy igazi tenger, hanem egy nagyon sós vizű tó.

Kanadában van egy sziget, amin található egy sziget. Ezen a szigeten található egy másik sziget, amin szintén egy sziget van.

A Victoria-sziget az Északnyugati területek és Nunavut határán elhelyezkedő sziget. Ami, most figyelj, egy sziget szigetén lévő sziget. Nagy a valószínűsége, hogy ember oda még nem tette be a lábát.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ausztrál Anna Creek szarvasmarha állomás Izrael területénél is nagyobb.

Az Anna Creek nevű szarvasmarha állomás területe 23 677 négyzetkilométer, míg Izrael területe 20 770 négyzetkilométer.

A Diomede-szigetek között 2,4 km nemzetközi határ és 21 óra különbség van.

A Diomede-szigetek Bering-szoros közepén lévő szigetcsoport. Két részből áll a Nagy-Diomede, ami Oroszországhoz és a Kis-Diomede, ami Amerikához tartozik. A két terület között hozzávetőlegesen 3,8 km-es távolság van. Ám a legérdekesebb, hogy az időeltolódás mégis 21 óra a két sziget között.

Hatalmas lyukak, amiket ember hozott létre.

A Monticello-patak vízleeresztő lyuk Kaliforniában található. 1953 és 1957 között épült. A lyuk átmérője körülbelül 21.9456 méter széles lehet. Ezeket gátakhoz használják, hogy összegyűjtsék a felesleges vizet, és a szárazabb évszakban igénybe tudják venni.

A víznyelő a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül. Ha elgyengül, a víz kitágítja a repedéseket, és egy barlangot fog kimosni. Ha a föld alatti barlang teteje elvékonyodik, beszakadhat a terhelést követően. A víznyelők nyílása néha meglepően szabályos kör alakú lehet.

 

 

 

forrás



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?