Amikor az ember étterembe megy, nem vágyik másra, csupán arra, hogy egy jót vacsorázzon anélkül, hogy a gatyája is rámenne. Nos, a következő ‘áldozatok’ kaptak egy kis extrát is a fogások mellé: az éttermek annyira próbáltak valami újat, valami szokatlant alkotni, hogy kissé túllőttek a célon. Vagy talán nem is kissé…
Ezt a csokis sütit úgy tálalják, mintha egy cserepes növény lenne.
Öhm…a szokatlan jó szó erre?
A kaja finom volt….de komolyan, egy szerszámos láda??
Almás desszert egy tányér képén tálalva…egy iPaden.
A hagymakarikáinkat egy zsiráfon kaptuk meg.
Saláta, egy kis ujjvágással.
Miért?!
Fehércsokis desszert egy flip-flop papucsban.
Ravioli egy ruhaszárítón, ahogyan az szokás.
Remek, épp megérkezett a koktélom…egy esernyőben.
Cserepes kenyér.
Tojások, tojástartóban tálalva.
Reggeli, tálcán. Börtönbe kerültem?
Egyszerű ember vagyok. Ha meglátok egy fecskendőt, letolom a gatyámat. Akkor miért rúgtak ki?
Ez egy pizza akar lenni valahol.
Mi másban tálalnád a steaket és krumplipürét, mint egy martinis pohárban?
Vajon miért gondolták azt, hogy egy fából készült karról szeretnék kaviárt enni? :))))
Francia hagymaleves, stílusosan egy hagymában tálalva.
48 éves vagyok, így kaptam meg a kenyeremet.